Századok – 1960

Történeti irodalom - The New Cambridge Modern History. VII. The Old Regime 1713–1763 (Ism. Solt László) 699

700 TÖRTÉNETI IRODALOM tának megrajzolásához. E törekvés, a reális koncepció — ha a konkrét, tartalmi analízis sok furcsaságot is tár majd fel — mindenesetre ércleme az NCMII-nak. A célkitűzés, a koncepció tehát helyes. A kérdés ezek után: hogyan valósul meg e helyes célkitűzés, milyen képet rajzol az NCMH a tárgyalt kor gazdasági, társadalmi, ideológiai tényezőiről, keretéről? A kötet második fejezete, ,,A tengerentúli kereskedelem fejlődése és az európai manufaktúra" a címben jelzett témakörben számos érdekes kérdést tárgyal. Jellemző' tényeket tudunk meg a nemzetközi kereskedelem forradalmi arányú fejlődéséről az 1760-at megelőző félévszázadban, a kereskedelmi versenyben a hollandok fokozatos lemaradásáról, a kereskedelmi és gyarmati elsőbbségért folytatott angol—francia versenyharc egyre erősebb előtérbe jutásáról. Részletesen felvázolja a szerző az angol—francia kereskedelmi rivalizálás fő színtereit s e területeken a fő vetélytársak pozíciójában bekövetkezett változásokat. Felvet olyan érdekes problémákat, mint az ipari, technológiai fejlődés jelentősége a nemzetközi kereskedelem fellendülésében, az ipari expanzió tőkeszükségletének forrása, vagy — a merkantilista politika elemzése kapcsén — a jelentősebb országokban a külkereskedelem és államérdek viszonyának alakulása. A tárgyalt kérdések tehát érdekesek, figyelmet keltők. Az egész tárgyalási módnak megvan azonban a maga igen komoly gyengéje. Mindenekelőtt az, hogy a szerző — mereven ragaszkodva a kötet idő-limeseihez (1713 — 1763) — lényegében állóképet rajzol, a kor gazdasági alapjainak, kereteinek megrajzolására hivatott igen fontos fejezetben a XVIII. század első felének gazdasági, kereskedelmi tényeit elszigetelten, nem az európai gazdasági-társadalmi fejlődés általános tableau-jának keretében ábrázolja. Az „állóképszerű" ábrázolás szorosan összefügg az ún. „technikai" tárgyalási móddal. S mindkettőnek egyenes következménye: az elszigetelten ábrázolt jelenségek társadalmi jelentőségének olsikkadása. Adott osotbon:a nemzetközi kereskedelem „forradalmi" arányú fellendülésével kapcsolatos tényekről nem derül ki, hogy azok milyen hatással voltak a bonyolult társadalmi szervezet egészére, hogy e forradalmi arányú fellendülésnek milyen forradalmasító hatása volt arra a parasztságra, melyből — a kereskedelem fejlődésével párhuzamosan, az óriásira nőtt kereskedelmi forgalom céljaira — egyre több többlet-terméket igyekeztek kisajtolni feudális urai, s hogy ez együttvéve rohamlóptekkelgyorsította meg a feudalizmus-ellenes erőknek a század második felében való fellépését, a feudális rendszer bomlását. Mindez azonban már átvezet a kötet 3.fejezetéhez,mely az egyes társadalmi osztályok (parasztság, feudális nemesség, polgári osztály, vagy ahogy a szerző nevezi: mercantile middle class) helyzetét ismerteti a különböző országokban. Felfogásában, az egyes részletekben igen lényeges kérdéseket érintő „megfogalmazásokat" kifogásolhatunk. De kezdjük talán azzal, amit helyeselni tudunk, és ez: a társadalmi változások gazdasági interpretációja. Igen komoly zavar tapasztalható viszont az állam, uralkodó osztály és a társadalom jellege közötti összefüggések megítélésében. A szerző választ keres arra a kérdésre, hogy „arisztokratikus" jellegű volt-e a XV111. század első fele. Ezt úgy véli eldönt -hetni, hogy felvázolja, milyen tarka képet mutatott az egyes országokban a nemesség politikai ereje, befolyása. Nem világos azonban, hogy a nemesség politikai jogainak különböző foka miként döntheti el azt az alapkérdést, hogy a vizsgált országokban feudális-nemesi társadalmi és államrend volt-e. Egy másik helyen a szerző megállapítja, hogy a legtöbb országban a hadsereg, a bíróságok, a diplomáciai szolgálat vezető tisztségeit jóformán kivétel nélkül a nemesi osztály tagjai töltötték be. Ez — véleménye szerint — az arisztokrácia nagy „társadalmi prestige"-ének mutatója (50. 1.). Talán mégis többről, konkrétabbról, társadalom és államrend, államrend és uralkodó osztály közötti igen alapvető összefüggésről van itt szó? Mindenesetre igen helyes lett volna, ha a fejezet írója világosan elhatárolta volna, hogy elemzése mennyiben irányul csupán a társadalom strukturális képének, összetevőinek ős az azokban bekövetkezett változásoknak feltárására és mennyiben a társadalmi rend jellegének meghatározására. A leglényegesebb hiba azonban a társadalmi tényezők elemzésében is a már fentebb jelzett, alapvetően helytelen metodikai eljárással függ össze. Az NCMH tárgyalási módja sok figyelemreméltó „statikus" részletadatot közölhet a XVHI. század első felében uralkodott állapotokra vonatkozóan, de nem teszi lehetővé a történelmi folyamat megértését, annak feltárását, hogy mi volt erőben ezekben az évtizedekben. A társadalmi osztályokat tárgyaló fejezet meglehetősen részletesen foglalkozik ugyan az egyre inkább erősödő burzsoázia helyzetével, de inkább csak „érdekességeket", kultúrtörténeti vonatkozású tényeket ad elő róla és nem mutatja meg azokat a lényegesebb körülményeket, melyek a XVlll. században a polgárság helyzetét megszabták, amelyek az adott társadalommal szembeállították és a feudális társadalom lerombolására vezető konfliktusokat Isitermelték.