Századok – 1960
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595
GYÁRI MUNKÁSSÁGUNK ÖSSZETÉTELÉRŐL AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKÁBAN 613 Külföldi származású volt tehát a gép- és vasgyárak munkásainak 34,6%-a, a malom-munkások 27,6, a táglagyáriak 66,9, a nyomdászok 11,6 és a dohánygyári munkások 4,3%-a.7 0 Végül még egy rész-adat: az 1880-as évek közepén az Óbudai Hajógyár munkásainak 21%-a volt külföldi születésű.7 1 A külföldi munkások szerepe a vidék bánya- és vas-fémiparában a budapestinél még nagyobb lehetett. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a külföldi munkásság erősen fluktuált, cserélődött, így az egy ideig Magyarországon dolgozók száma még magasabb volt.7 2 A külföldi, iparilag fejlettebb országokból származó munkások átmenetileg jelentős szerepe nem magyarországi sajátosság.7 3 De Magyarországon többről volt szó: az iparfejlődés történelmi előzményei és sajátos iránya következtében nálunk a külföldi munkás-elem nagy szerepet játszott a gyáripari proletariátus alapvető törzsének a kialakulásában; nemcsak a legmagasabb képesítéssel bíró, szűk felső réteg, hanem a magyarországi gyáriparban központi helyet betöltő széles szakmunkástömeg első és fő forrása volt. A külföldi munkások nagy szerepe, az a tény, hogy főleg a bányászat és a vas- gépipar szakmunkásszükségletét alig meríthette saját környezetének dolgozó népességéből, arra vezetett, hogy az országban kialakult a gyári munkások egy sajátos típusa: a bányához, gyárhoz telepített, idegenből, vagy messzi (főleg szlovák) vidékről toborzott kolonizált munkás. Ez a munkásság környezeténél lényegesen fejlettebb, modernebb, osztálytudatosabb réteget alkotott s — különösen a vidéki iparban — ő teremtette meg a nagyipari törzsproletariátus első jelentősebb csoportjait. A dolog negatív oldalaként viszont a munkás kolóniák hosszabb időn keresztül meglehetősen zárt világot képeztek a hazai dolgozók között; a gyári munkások kapcsolatai itt saját új környezetük (nagyrészt agrár) népességével lassan és nehézkesen szövődtek; ezzel is lassabban érvényesült a nagyiparnak a vidék dolgozó népére gyakorolt átalakító hatása.74 70 A külföldi származásúak nagy száma a téglagyári munkások körében főleg telepítéssel magyarázható. A dohánygyárak munkásainak túlnyomó többsége budapesti proletár-asszony és leány volt. 71 Az Óbudai Hajógyár ebből a szempontból nem tipikus példa: ez volt Budapest legrégibb nagyüzeme, amellett igen sok magyar származású ácsot, hajóácsot foglalkoztatott. — Régebben e gyárban is nagyobb volt a külföldi elem szerepe. „Különösen a régibb munkások közül sok az idegen, akiknek legnagyobb része azonban már egészen meghonosult, gyermekeik már magyar neveltetésben részesültek." (Somogyi Manó : Az ó-budai hajógyár munkásainak helyzete. Statisztikai Havi Füzetek. 16. évf. 1888. febr. 117: sz. 47. 1.) 72 így megtörtént, hogy külföldi tőkések által alapított gyárakegy idő után felszámoltak. Ezek, ahogy hozták, úgy magukkal is vitték munkás-törzsállományukat. így volt ez pl. a budapesti fegyvergyár esetében. 73 Franciaországban a gépi nagyipar kialakulása idején pl. fontos szerepet töltöttek be az angol munkások; Lengyelországban, Oroszországban a német, angol stb. magasan kvalifikált szakmunkások. 74 A salgótarjáni, ózdi iparvidékkel kapcsolatban e problémát részletesen fejtegeti Szabó Zoltán i. m.-ben. „E névben (ti. a kolónia névben) rögtön benne is van e táj iparosodásának első jellemzője. . . A munkásság nem itt fejlődött, hanem: ide érkezett. . . A következmény: a bányászatnak és az iparosodásnak a tájra gyakorolt hatása nem volt gyökeres, az iparosodás nem a meglevő társadalmat alakította, hanem: föléje telepített. . . mindennek következtében palóc, itteni eredetű munkásosztályról nem beszélhetünk. A palócság beszivárgása a munkásságba nagyon későn indult meg, akkor is igen tétován és éppen a munkásság legalsóbb, tehát legkevésbé munkásszemléletű rétegébe, a szezonmunkások közé." (123—125. 1.) — Szabó Zoltán megállapításaiban a helyes és helytelen nézetek keverednek. így pl. a parasztság „fölé telepített" munkásokról beszél; mert e
