Századok – 1960
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595
602 LACKÖ MJKLÓS angol munkásmozgalom központi alakja;2 8 mint ahogy ő állt az európai kontinensen is (Lyonban, Sziléziában stb.) az első nagyarányú munkásmegmozdulások élén. Az ipari forradalom és az ipari munkásság kialakulásának útja — a fentebb vázolt történelmi előzmények szerves folytatásaként — Magyarországon másképpen haladt. Az ipari forradalom üteme nálunk későn, csak az 1867-es kiegyezés által teremtett talajon gyorsult meg. A gépi nagyipar e fejlettebb időszakát Nyugat-Európában a gépgyártás nagyarányú fejlődése, a gépi technika színvonalának magasabb foka, a munka intenzitásának, általában a qualifikált munkaerő szerepének jelentős növekedése jellemezte.2 9 A szakmunkásság növekvő szerepe mindenekelőtt a gépgyártás fejlődésével függött össze. Már Marx rámutatott, hogy „a gépekkel együtt új munkásfajta születik: a gépek termelője".3 0 A gépi nagyipar fő tendenciája továbbra is a tanulatlan (ill. betanított) munkások minél szélesebb alkalmazása maradt; a gépgyártás bevezetése és elterjesztése, vezető gyáripari ággá válása azonban (ez iparágak technikai sajátosságai, a bonyolult szerszámgépek alkalmazása következtében) nagymértékben megnövelte a szakmunkás szükségletet.31 Magyarországon, mint ismeretes, az ipari forradalom élén az élelmezési ipar haladt. Az 1860-as években egy európai viszonylatban is nagyarányú, technikailag fejlett malomipar alakult, s nagymértékben növekedett a szeszipar és a cukorgyártás. Az élelmezési ipar a gyáriparon belül elsöprő túlsúlyát az ipari forradalom egész korszakában, sőt, szinte az egész kapitalista korszakon át megtartotta, s a munkáslétszám szempontjából is az egyik legfontosabb iparág volt Magyarországon. A bányászatot leszámítva, 1890-ben a nagyipari munkásság kereken 25%-a (26 000 fő) az élelmezési iparban dolgozott.32 A másik fc terület, amelyen 1867 után az ipari forradalom megindult, a vasipar és a gépgyártás néhány ága (mozdony- és vagongyártás, mezőgazdasági gépgyártás) volt. Ez iparágak az adott korlátok ellenére is fejlődhettek; fellendülésüket alapjában az osztrák ipari és a magyar mezőgazdasági termékek szállításával, a vasútépítéssel és a nagybirtokok gépesítésével összefüggő osztrák —magyar tőkés-nagybirtokos érdekek teremtették meg. A vasúthálózat növekedése, az élelmezési és vas-gépipar fejlődése vetette meg az alapját a bányászat nagyobb arányú kiszélesedésének is. A bányászok mellett a nagyüzemi proletariátus legnagyobb és legjelentősebb osztagává csakhamar a vas-, fém- és gépipari munkásság vált: 1890-ben — a bányászokat leszámítva — az összmunkásság több mint 31%-a dolgozott a vas-gépiparban, ezen belül csak a gépiparban a munkásoknak közel 18%-a.33 Az 1870-es években a 28 „Áttérve az angol ipari proletariátus egyes fontosabb csoportjainak tüzetesebb vizsgálatára, ... a gyári munkásokkal, vagyis azokkal kell kezdenünk, akikre a gyári törvény hatálya kiterjed. Ez a törvény azoknak a gyáraknak a munkaidejét szabályozza, amelyekben vízi- vagy gőzerővel gyapjút, selymet, gyapotot és lent fonnak, vagy szőnek. Ezek a legfontosabb angol iparágak. Az itt dolgozó munkásság az angol munkások legnépesebb, legrégibb, legértelmesebb és legenergikusabb, tehát legnyugtalan .Db és a burzsoázia által a legjobban gyűlölt csoportja; ezek, elsősorban a pamutgyárakban dolgozó munkások állnak a munkásmozgalom ólén, mint ahogy munkáltatóik, elsősorban Lancashire gyárosai vezetnek a burzsoá agitáció terén." (Engels : i. m. 173. 1.) 29 J Kuczynski : i. m. 77. 1. 30 Marx : i. m. 480. 1. 31 A gépiparban a betanított munkások szerepe csak a további technikai fejlődéssel párhuzamosan növekedett. 32 Az adatokat ld. Sándor Vilmos : i. m. 596. 1. 33 Uo.
