Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI С Alti SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 589 két" — írja. Ez nyilvánvalóan döntő szerepet játszott elhatározásában.169 Április 30-án utasítást adott Paskievicsnek a határ átlépésére és a Galíciába való bevonulásra. Ez közvetlenül azután történt, hogy megjött a híre: a magyarországi császári csapatok súlyos vereségek után vonulnak vissza Pozsony és Bécs felé. A magyar főváros kiürítésének a híre, az, hogy „a magyarok sikerei a lehető legveszélyesebb méreteket öltötték" — lesújtó hatással volt a cárra. „Előre lehetett látni — írta Paskievicsnek —, hogy Windischgrätz értelmetlen rendelkezései szerencsétlen kimenetelűek lesznek, amit most nekünk kell helyrehoznunk."170 Nem kevésbé riasztó hírek jöttek Paskievicstől. Az osztrák kormány nála járt megbízottjától, az intervenciós hadsereg élelmezési kérdéseinek megbeszélésére Varsóba küldött Schobeln császári ezredestől nyert értesülései alapján írta a cárnak: „Veszedelemben látják forogni nemcsak Pozsonyt, hanem Bécset is, ahol lázadás üthet ki. Prága is közel áll a zendüléshez. Olmützben megerősítették a helyőrséget; az újságok szerint Morvaországban fegyvereket .osztogatnak, mert félnek a magyarok támadásától a Morva folyó mentén.17 1 A helyzet ilyen súlyosbodását Paskievics azzal magyarázta, hogy az osztrák kormány túl sokáig habozott a segítségkéréssel. „ íme, hová vezettek az ostoba intézkedések és az önteltség . . . most esedeznek a segítségünkért, de elfelejtik, hogy nekünk a csapatösszevonásokhoz több mint három hétre van szükségünk."17 2 Miután a segélynyújtás elvben tisztázódott, Ferenc József 1849. május 1-én sajátkezű levéllel fordult I. Miklóshoz: nyújtson fegyveres segítséget „a társadalmi rend védelmére az anarchia ellen folytatott szent küzdelemben".173 Bármennyire igyekezett is tehát az osztrák kormányzat ezt a lépést lehetőleg megkerülni, Miklós cár a formális segítségkérést a Habsburg-uralkodónak nem engedte el. „Gyermekkorom óta megszoktam — írta Ferenc József —, hogy Császári Felségedben egyszerre lássam a monarchikus elv legszilárdabb védelmezőjét és Családom legőszintébb, leghívebb barátját. Éppen ezért, amióta az isteni Gondviselés őseim trónjára helyezett, a vigasznak és bizakodásnak hatalmas forrása volt számomra a tudat, hogy Császári Felséged atyai tanácsai, nagy tapasztalatai és őszinte támogatása segítenek megoldani azokat a súlyos feladatokat, amelyek ifjan reám hárulnak." A cár segítségét a magyar „lázadás" leverésére azért kéri, mert fejlődésót tekintve, az rövidesen európai szerencsétlenséggé nőheti ki magát. „Magyarországba helyezik a 169 Miklós—Paskievics 1849. ápr. 25. — Uo. 283—285. 1. 170 Miklós cár—Paskievics 1849. ápr. 30. — Uo. 286—287. 1. 171 Paskievics—Miklós cár 1849. máj. 1. Közli Opeyc : i. m. 104—105. 1. A levélnek a tjsztázattól némi eltéréseket mutató fogalmazványát ld. Центральный Государственный Исторический Архив в Ленинграде (a továbbiakban: ЦГИАЛ). Фонд 1018. (Paskievics-hagyaték. Опис 6. Дело 245. лист 1—4.) Magenis bécsi angol ügyvivő május I -i .jelentésében hasonló képet festett a helyzetről, nevezetesen a Béosben uralkodó hangulatról. „Amennyiben a magyarok bármilyen határozott eredményt érnének el vagy átlépnék a határt, úgy valószínű, hogy ezt a rosszérzelműek, akiknek a száma attól félek nagy, arra használnák fel, hogy itt egy ellenmozgalmat indítsanak." (Correspondence . . . 192. 1.) 172 Ugyanebben a levélben kérte a cárt, hogy őt bízza meg a magyar hadjárat vezetésével. A cár május 5-én értesítette őt kinevezéséről, amit Paskievics május 15-i levelében köszönt meg. (Közli Opeyc : i. m. Jegyzetek 9. 1. A tisztázattól némi eltérést mutató fogalmazványt ld.: ЦГИАЛ. Фонд 1018. On. 6. Д. 249. л. 1—3.) 173 Ferenc József—Miklós 1849. máj. 1. — АВПР. Канц. 1849. Д. 8. л. 3—5. A Habsburg uralkodó sk. levelét Lobkovitz József herceg vitte Szentpétervárra. Schwarzenberg kísérőlevelét Buolhoz Id. St. A. W. Staatskanzlei. Pol. Arch. X. Rußland. Nr. 27a.
