Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
A HABSBURGOK ÉS A FORRADALMAK ELLENI С Alti SEGÍTSÉG KÉRDÉSE 581 Március 11-én az osztrák hadügyminisztériumnál sürgette: az Oroszország részéről addig élvezett „passzív szomszédi tamogatás" helyett jelentősebb mértékű „aktív beavatkozásra" van szükség.12 8 Pár nappal később, a bécsi kormány küldetésében a budai főhadiszálláson tartózkodó báró Kübecken keresztül, üzeni meg Schwarzenbergnek, hogy amennyiben Komárom vára pár napon belül nem adja meg magát, „a határon gyülekeztetett és készséges orosz segítséget haladéktalanul fel kell szólítani (muß angesprochen werden)". Nézete szerint Magyarországon „a fegyveres harcnak rövidesen véget kell vetni, ha nem akarják, hogy a legnagyobb veszélyek következzenek. A felkelők száma minden nappal nő, fegyelmük és harci gyakorlatuk szemmel láthatólag gyarapszik és a forradalmi fanatizmus egyre jobban fokozódik és terjed".129 Március 24-én az uralkodóhoz intézett feliratában saját hadi erejének elégtelenségére hivatkozva ugyancsak leszögezte, hogy amennyiben Komárom vára nem adja meg magát s ezzel a hadihelyzet Magyarországon rövidesen nem vesz kedvezőbb fordulatot, kikerülhetetlenné válik jelentékeny cári haderők behívása mind Erdélybe, mind Magyarország északi részébe. Felső-Magyarországra 40 000, Erdélybe 10 000 főnyi haderő behívását tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a 80 000 főre becsült „jól felszerelt" magyar honvéd sereget leverhesse.130 A kormány nem fogadta el Windischgrätz javaslatát. Az elutasító határozat meghozatalában döntő szerepet játszott az ülésre meghívott Weiden tábornoknak, Bécs katonai parancsnokának az állásfoglalása. Weiden ui. élesen szembefordult Windischgrätz javaslatával. Indokolása a már ismert volt: „Ha Oroszország segítségét az osztrák kormány maga131 kéri e célból, úgy ez az utóbbi teljes erkölcsi vereségét, tehetetlenségének nyílt bevallását jelentené egész Európa előtt, és csak a legvégső esetben lenne indokolható, azaz ha a Monarchia léte forogna kockán." „Ettől azonban messze vagyunk" — volt a nagy bizalomnak és tekintélynek örvendő öreg tábornok véleménye. Persze ő is arra épített, hogy a fejedelemségekben tartózkodó nagyszámú cári sereg puszta jelenlétével amúgy is eléggé le fogja kötni Bem hadtestét Oroszország „saját érdekében és az osztrák kormánytól kiinduló felszólítás nélkül".13 2 Amint látjuk, ez a régi taktika volt. Az osztrák kormány kategorikusan elutasító határozata azonban nem zavarta Schwarzenberg miniszterelnököt abban, hogy a maga részéről tovább szorgalmazza az ügyet a cári kormánynál, sőt az addigiaknál lényegesen továbbmenve, felvesse és siettesse orosz csapatoknak a bevonulását, nevezetesen Erdélybe. Közben ugyanis Bem serege teljesen kiszorította a császári hadakat Erdélyből. Március 31-én Windischgrätz, bizalmas levelében Schwarzenberghez, ismételten sürgette a cári csapatok behívását, ha a magyarországi főhadszíntérre nem is, de legalább Erdélybe.133 Mindez arra indította Schwarzen-128 Idézi P. Müller : Feldmarsckall Fürst Windischgrätz. Wien—Leipzig. 1934. 226. 1. 129 Kübeck Schwarzcnbergnck 1849. márc. 23. — St. A. W. Nachlaß Schwarzenberg. Fasc. IV. Nr. 221. Bizalmas sk. jelentés. 130 Ld. az osztrák minisztertanács 1849. márc. 29-i Hilésének jegyzőkönyvét St. A. W. —MR. Protokoll. MZ 937/849; részben közli Kerchnave : i. m. 355—357.1.; ld. ugyancsak Müller : i. m. 226. 1.; Kiszling : i. m. 84. 1. 131 Kiemelés az eredetiben. 132 Kiemelés az eredetiben. 133 Windischgrätz levelét közli Kerchnave : i. m. 340. 1.
