Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
534 FÜGEDI ERIK i a befutó jövedelmet közvetlenül utalványozták. 1489-ben 2055,93 fl jövedelmet utalványozott az érsekség kormányzója, A kisebb tizedek bérlete esetében is tulajdonképpen ugyanerről volt szó, csakhogy lazább formában. A közvetlen utalványozás másik formája a hitelátruházás volt. Az érsekség a neki járó jövedelem egy részéről lemondott azzal a feltétellel, hogy az adós az érsekség hitelének kifizetésére vállalt kötelezettséget. Szakácsi tizedbérleteivel kapcsolatban több ilyen példát hoztunk fel, ehhez itt most csak azt kell hozzátennünk, hogy 1489-ben összesen 765,31 fl értékű hitelátruházásról van tudomásunk. Lényegében a közvetlen utalványozás és a hitelátruházás esetében azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy az érsek a mezőgazdasági termés finanszírozásának ütemét kényszerítette rá alkalmazottaira és hitelezőire egyaránt. Mellékesen megjegyezzük, hogy a hitelátruházás jelensége nem volt ismeretlen a középkorban, váltóval dolgozó magasabb formái Olasz- és Franciaországban már a megelőző századokban is általánosak voltak. A tizedbérleten, a közvetlen utalványozáson és hitelátruházáson kívül még egy módja volt a bevételek időben történő elköltésének, s ez a már többször említett pénzkímélő forgalom. Effektív aranyforint nem játszott szerepet ebben a forgalomban, csupán az árucsere értékbeli elszámolása történt forintban. Ilyen volt a Cecei Kis szállította áru, az officiálisok természetben felvett járandósága. Ez a forgalom a bevételekben 971,46 fl értékben szerepel 1489-ben. Ezekkel az eszközökkel próbálta meg az érsekség jövedelmét egyenletesebbé tenni és főképpen a mezőgazdasági termés betakarításától és értékesítésétől függetleníteni. Alapjában véve a mezőgazdasági termés finanszírozásának vontatott üteme és valamennyi ezzel összefüggő jelenség középkori gazdasági életünk egyetlen jellegzetes vonásának volt következménye: középkori pénzforgalmunk kisebb volt, mint amekkorára tényleges áruforgalmunk lebonyolításához szükség volt. Az élénk áruforgalom mögött mindenütt pénzszűke jellemzi a középkori magyar gazdasági életet. * Nem egyedül a pénzhiány és nem a mezőgazdasági termés finanszírozá-, sától való függés volt az oka annak, hogy az érsekség 1489-ben és 1490-ben még így sem tudott hitel nélkül meglenni. A túlméretezett reneszánsz udvar túlméretezett kiadásai tették szükségessé, hogy mindezeken az akciókon túlmenőleg Hipolit adósa maradjon saját alkalmazottainak, hogy 1489 szeptemberében előre felvegye a körmöci malom 1490. .évi bérletét és Cecei Kistől előleget vegyen fel a következő esztendei tizedbérlet terhére, hogy uzsorakölcsönt vegyen igénybe. * Végigkísértük Hipolit esztergomi érsek néhány esztendei gazdálkodását, és a szűk forrásanyagból igyekeztünk következtetéseket vonni a középkori magyar gazdasági életre általában és az érsekség gazdálkodására konkrété. Dolgozatunk terjedelme és történettudományunk helyzete miatt nem egy kérdést kellett mellőznünk, így az árak és bérek problémáját, melynek Mandello könyvén17 8 kívül semmiféle előmunkálata nincs. A rendelkezésre álló anyagból 178 Mandelló Gy. : Adalék a középkori munkabérek történetéhez (Társadalom- és gazdaságtörténeti értekezések II. Bpest, 1913.
