Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VJÉGÉX II. 531 Hipolit munkabér-kiadásainak elemzése ezek után már nem sok újat tartogat számunkra. A kifizetett munkabér a következő csoportok közt oszlott meg: Szállítómunkások munkabére 472,45 fl 6,0% Egyéb munkások „ 166,66 ,, 2,1 ,, Iparosok ,, 1 501,55 „ 19,0 „ Egyéb munkabér 5 779,39 ,, 72,9 „ Összesen: 7 920,05 „ 100,0,, Az egyéb munkabér magas összege az érseki alkalmazottak munkabére volt. Ehhez viszonyítva az iparosoknak kifizetett összegek kisebbségben vannak, a munkásoknak kifizetett összegek pedig elenyészőek. Sajnos nem tudunk ehhez a táblához külön sort adni a létszámviszonyokról, mert az nem állapítható meg, hogy a bért hány személy kapta meg. Bizonyos azonban, hogy az összeg túlnyomó része a társadalom magasabb részeiben elhelyezkedő személyeknek jutott, akár magyar nemes officiális, akár olasz udvari alkalmazott volt az illető. * A részletes elemzés után kíséreljük meg, hogy durvább összeállítással adjunk választ ugyanarra a kérdésre : kihez került Hipolit évi jövedelme? Egy tekintélyes része, mint láttuk, külföldre vándorolt. Kétharmad része azonban itthon került vissza a gazdasági élet vérkeringésébe. Ebből a kétharmadból a mezőgazdasági nyersterményekért fizetett 4238,48 fl és más nyersterményekért kiadott 695,28 fl, tehát összesen 4933,76 fl a parasztsághoz került, valószínűleg ugyanide került vissza a munkásoknak kifizetett 166,66 fl munkabér és a belföldi iparcikkekért kifizetett összeg egy része is (faipar stb.). A városi iparosoknak a legjobb esetben a belföldi iparcikkek ára és az iparosoknak kifizetett bér túlnyomó része, tehát legfeljebb 2803,— fl jutott. Az olasz udvari alkalmazottaknak és a magyar kis- és középnemeseknek fizetett ki Hipolit 5800,— fl-t. Ezek a számok és ezek az arányok egyben feleletet adnak arra a kérdésre is, hogy miért volt városaink iparosrétege anyagilag olyan kevéssé prosperáló, és hogy miért lehetett kereskedelemmel, elsősorban külföldi textiliákkal folytatott kereskedelemmel olyan nagy összegeket keresni. Mint ahogyan egy csepp tengervízben az egész óceán fizikai és kémiai tulajdonságait találjuk meg, úgy található meg Hipolit esztergomi érsek egy évi bevételében és kiadásában középkori gazdasági életünk szinte valamennyi jellemző vonása: a magyar arany exportja, az agrárjelleg egyeduralma, iparunk elmaradottsága, élénk kereskedelmi életünk. És ugyanúgy megtalálhatók hiteléletünk jellemző tulajdonságai is, amelyeket befejezésként a Hipolitkódex alapján kell ismertetnünk. IV. Az esztergomi érsekség mérlege Ha az esztergomi érsekség két évi gazdálkodásának mórlegét akarj uk megvonni, akkor a következő nyers számokból kell kiindulnunk:
