Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
508 FÜGEDI ERIK i vásárlás során ez a jelenség még nagyobb méreteket öltött, még pedig nemcsak a görlitzi, hanem a nürnbergi „hosszú" posztó esetéhen is. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a két posztó egyformán helyezkedett el a középkorvégi ranglistán, mindkettőt elsősorban a katonaság ruházatára vásárolták, mai kifejezéssel élve „kommerc-áruk" voltak.12 7 Bizonyos áresés tapasztalható a veronai posztó esetében is. A prémek közül hermelinnel, cobollyal, farkasbőrrel találkozunk. A személyzet báránybőrsubát kapott, amelyet az érsekséggel szerződéses viszonyban álló János esztergomi tímár dolgozott ki. Az érsek és közvetlen kíséretének céljaira német gyolcsot, a szolgák számára durva vásznat vásároltak. Egy alkalommal előfordul a kassai vászon is.12 8 Viszonylag igen nagy összeget emésztett fel a lószerszámok készíttetése. Hipolit szerszámai ezüsttel kivert parádés darabok lehettek. Ugyanezen a számlán más luxuscikkeket is elszámoltak. Flandriai kárpit, kristálypoharak és a játékkártyák is hozzátartoztak a reneszánsz főpap udvarának szükségletéhez.12 9 Az itt felsorolt cikkek tekintélyes része külföldi eredetű volt. A számla végösszegét alkotó 1955,99 fl-ból csupán 397,48 fl volt a Budán és Esztergomban kifizetett munkabér és az érseki birtokon vagy Budán beszerzett hazai áru, a többi 1558,51 fl. külföldi áru volt. Ezt az árut túlnyomórészt Budán vásárolta meg az érsekség, elsősorban a budai olasz kereskedőktől, Raggione Bontempitől és egy Piero Antonio nevű ugyancsak firenzei kereskedőtől. Mellettük két német kereskedő neve is szerepel, Arbar és Piller, akiktől az érsek aacheni szövetet és selymet vett.130 A külföldi származású prémeket Cecei Kis Máté hozta Krakkóból, a farkasbőrök egy részét azonban belföldön, a kakati piacon szerezték be. Olasz szöveteket az érsek közvetlenül is beszerzett: 1489. június 15-én Gianetto mester domonkos inquisitornak 300,— fl-t adtak át azzal az utasítással, hogy érte Ferrarában szöveteket rendeljen. 3. Építkezés, karbantartás AHipolit-kódexek építkezési vonatkozású anyagával Voit Pál több cikkben foglalkozott,131 szakszerűen megvilágítva az építkezéseket a magyar művészettörténet és építéstörténet szempontjából, ezért itt most pusztán az építkezések 127 Görlitzi posztót kért a gyalogosok ruhájának készítésére Kassától a kincstárnok 1481-ben (Tört. Tár 1902. 346, 349. 1.). Bártfa és Kassa többször szállított görlitzi és nürnbergi posztót adó fejében. (Uo. 1902. 294.1., Iványi : Bártfa 2402). 1491-ben a Hipolit-kódex is „pro panno Gerliczer peciis 6 pro vestitura familiarium domini provisoris" (Usita et intrada 1491. fo. 72). — 1506-ban Szeben a vízaknai sóskamarásnak ad át nürnbergi posztót „ratione distributionis salium militariorum" (Quellen f. Sieb. Gesch. I. 440. 1.). 128 „Per peze 4 di tella Casoviensia di brasa 52 per la peza, duchati cinque et dinári ottanta" (Usita 1489 f—о 31). 129 Jellemző, hogy az egri ásatások során Hipolit udvarából fényűzési cikkek és játékkocka került elő. Udvari életére 1. Századok, XXHI (1889) 398. 1. 130 A kereskedőkre vonatkozólag 1. Kubinyi A. : Budai kereskedők udvari szállítása a Jagelló korban. Budapest Régiségei XIX (1959) 99. 1. 131 Voit P. : Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. Művészettörténeti tanulmányok (szerk. Dávid K.) Bpest, 1956. 46—87. 1. Magyar Kerámiatörténeti tanulmányok I. Kaza György Estei Hipolit esztergomi kályhása. Művészettörténeti Értesítő 1954. 113—116. 1.
