Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
506 FÜGEDI ERIK i 1. Az ellátás költségei Ez alatt a címszó alatt a számadáskönyvek konyhaszámláját, továbbá az élőállat, a gabona, a bor, a fűszer és egyéb élelmiszerek valamint a széna beszerzési számláját vontuk össze. Ezek közül a számlák közül a konyhaszámla költségeit tárgyi szempontból nem vizsgálhatjuk meg, mert részleteket ezen a számlán még 1489-ben sem vezettek, hanem csupán a provisor Írnoka által vezetett „regestrum partiale" napi végösszegét vezették át, s a budai konyha költségeinek végösszegét tüntették fel.125 Ha a konyha költségeit figyelmen kívül hagyjuk, akkor a legnagyobb összeget a gabona beszerzése alkotja. Ennek a 446,69 fl végösszeggel zárt számlának többségét azonban nem élelmiszer, hanem szemestakarmány képezte. A végösszegből 131,98 fl-t nem részleteztek, ezt Lardi háznagy költötte el gabonavásárlásra Budán. A fennmaradó 314,71 fl-ból 285,26 fl-t zab beszerzésére fordítottak. Nagy tételben vásárolt az érsekség élő állatot, főképpen ökröt és sertést. Kiegészíti ezt a számlát a vadat, húst és szalonnát tartalmazó tétel. Feltűnő, hogy a nagy, vadbő erdőkkel rendelkező érsekség konyháján milyen kevés vadat ettek. Az 1489. évi igen részletes számadásban csak 1 vaddisznó, 4 szarvas, 3 nyúl és 2 fácán beszerzése szerepel. Ha az élőállat, vad, hal és húsfélék beszerzési költségéhez még hozzávesszük a kenyérre és sajtra kiadott összegeket, akkor előttünk áll a főképpen húsból és lisztfélékből álló, mai felfogásunk szerint túlzottan egyoldalú középkori táplálkozás, amelyben csak a savanyúkáposzta jelenthetett némi változatosságot. A nagymennyiségű fehér kenyér beszerzése a király esztergomi tartózkodása miatt vált szükségessé, ugyanez indokolta a déligyümölcs (narancs, citrom, füge) és a fűszerek egy részének beszerzését is. Fűszerből elsősorban bors és sáfrány szerepel, mellettük cukor, rizs, mandula, fahéj és táblaolaj jelentkezik nagyobb mértékben. Ugyancsak az ellátáshoz tartozik a tűzifa ós széna beszerzése is. A budai és esztergomi konyha szükségletére 220 kocsi fát vásárolt az érsekség. A széna beszerzési költsége valószínűleg csak munkabér volt, mert a szénát az allódiumokon termelték. 34 hordó bort vásárolt az érsekség, ebből 5 hordó szerémi bor volt, 1490-ben 59 hordót, amelyből 24 hordó Visegrádon vásárolt baranyai bor volt. A többi bor származási helyét nem ismerjük, de az eladók (egyházi személyek és esztergomi polgárok)12 6 személye után ítélve nagyrészt esztergomi borok lehettek. 1489-ben a Pozsonyból Esztergomba szállított 42 hordóval együtt Esztergomban és Budán 76 hordó bort, 1490-ben összesen 191 hordót fogyasztottak el. A fűszerek kivételével az ellátáshoz szükséges beszerzett anyagok kivétel nélkül Magyarországon termelt mezőgazdasági áruk voltak. A számadáskönyvek ugyan nem minden esetben jelölik meg a beszerzés helyét, néhány adattal azonban megvilágíthatjuk a kiadásoknak ezt az oldalát. A beszerzések összegéből 1447,03 fl beszerzési helyét ismerjük. Az összeg megoszlása a következő: 125 Vö. fentebb idézett bejegyzéssel 17. sz. j< gyzet. 126 Az eladók közt szerepel az esztergomi nagyprépost (Garázda P.), az éneklőkanonok, a modrusi püspök, egy Ladislaus Balasa di S. Aima, Antonius litteratus de S. Anna (a contrata S. Anne Esztergom egyik városrésze).
