Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 39 .lődésére. Az Akadémia tudományos tevékenységének növekedése, amely egyébként messze túlterjed az említett intézetek hálózatán, maga is beszédesen bizonyítja, hogy a tudomány fejlődésének milyen nagy lehetőségei nyíltak. E fejlődést többé nem a tőkés-földbirtokosrendszer eszmei-politikai érdekei és az üzletemberek üzleti érdekei befolyásolják és korlátozzák, hanem a nép érdeke, a nemzet szocialista felvirágzásának ügye követeli. A munka társadalmában válik valóra a munka és a tudomány igazi szövetsége, mely jelentős eredményeket hozott, s a nép még nagyobb eredményeket vár tőle. A munka társadalmában tud a tudomány szoros együttműködést teremteni a néppel, amely termel és tanul, gyakorlati tapasztalataival termékenyíti a tudományt, tanulással és munkával értékesíti a tudomány vívmányait mindennapi tevékenységében, a gazdasági ós kulturális fejlődés mindennapi munkájában. Nagyok rendszerünk társadalmi vívmányai, szépek ipari fejlődésünk eredményei, jelentékeny az életszínvonal emelkedése, üe nagyoka feladatok, melyek még megoldásra várnak. Ezekre is utalni kívánok. Itt van például a lakáskérdés, mely a gyorsan felduzzadt városaink legnagyobb szociális kérdése. Megoldása nagy anyagi ráfordítást követel. Közoktatásunk fejlődése több iskolát igényel. Más kulturális intézményeinket és egészségügyi intézményeinket is tovább kell fejleszteni. A társadalombiztosítás továbbfejlesztésére szintén megvan az igény. Nem is beszélek arról, hogy a közvetlenül kifizetésre kerülő bérek és fizetések emelése is mennyire kívánatos, s ilyen irányú kívánságban ugyancsak nincs hiány, hiszen az életszínvonal emelésének ez a fő eszköze. Bizonyos idő múlva a munkaidő általános csökkentése is napirendre kerül. Az igények gyorsan növekednek, gyorsabban, mint a kielégítésük lehetőségei. Ez egyik alapvető jellemvonása társadalmunk fejlődésének. Ez egy objektív társadalmi törvény, amely azt követeli, hogy teremtsük meg a növekvő igények kielégítésének a feltételeit. Az igények gyorsabb növekedésének törvénye ugyanis egybefonódik azzal az objektív törvénnyel, hogy a társadalom csak akkor elégítheti ki a növekvő igényeket, ha annak anyagi és egyéb feltételeit megteremti. A növekvő igények anyagi feltételeinek a megteremtése sok mindent követel. Uj ipari beruházásokat és a meglevő termelő apparátus műszaki színvonalának emelését, hatékonyabb lépéseket a dieselesítés és az elektrifíkáiás terén, egyes termelési operációk és termelési folyamatok fokozottabb automatizálását, i'ij gyártmányok fejlesztését és sok mást. Nagy feladat most a termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdaságainak kifejlesztése, mind a növénytermelésben, mind pedig az állattenyésztésben. És még sorolhatnánk a tennivalókat. Nagy felelősséget kíván az, hogy a növekvő igények kielégítésében addig menjünk el, ameddig a lehetőségek engedik, s ha valahol kicsit talán előreszaladunk, álljunk meg előbb és csak a kellő biztosítás után menjünk tovább. Ezért pártunknak és kormányzatunknak az a politikája, hogy nem ígér többet, mint •amennyi feltétlenül biztosítható. Nagy feladatok állnak előttünk. Az eddig elért eredmények azonban minden objektív embert meggyőznek arról a tényről, hogy rendszerünk rendkívül életerős és teremtőképes. Olyan rendszer, amely megold minden feladatot, amit az ország további felvirágoztatásának érdeke megkövetel. Rendszerünkről szólva, külön hangsúlyoznunk kell, hogy hazánkat olyan •országgá változtatta, amely a népek közötti béke és barátság zászlaját emeli magasra. Ez egymaga is nagy dolog a magyar nép életében. Hiszen országunkat a bukott uralkodó osztályok már két ízben vitték a világháború örvényébe, s ha rajtuk múlna, harmadszor is beletaszítanák.