Századok – 1960

Szemle 438

446 SZEMLE Raymond Postgate: Story of a year — 1848. London, Jonathan Cape. 1955. 286 1. (Egy év története — 1848) A szerző a nevezetes 1848-as esztendő történetét tekinti át és munkája nem annyira történeti-politikai jellegű, mint inkább kuriozitás-gyűjtemény, erkölcstörténet, divat-história és célja nem az 1848-as forradalmak mozgató erőinek megvilágítása, mint inkább a népek tavasza képek és újságcikkek útján történt megelevenítése, különösen az angol átlagember 1848-as hangulatának megrajzolása, az angol közvélemény és sajtó álláspontjának megvilágítása a forradalommal kapcsolatban. E. В. Тарле: Город русской славы. Севастополь в 1854—1855 гг. Москва, Военное Изд. Министерства Обороны СССР. 1954. 214, 2 1. (Az orosz dicsőség városa. Szevasztopol 1854—1855) Tarie, a Magyarországon is közismert kiváló szovjet történész egyik főműve a krimi háború történetéről szóló két kötetes monográfia volt. Ennek egyik részletét dolgozta fel bővebb formában, újabb levéltári anyag felhasználásával ebben a kis könyvében, amely a krimi háborúról a bevezetésben és a befejező fejezetben csak a legszükségesebb tudnivalókat mondja el, egyébként Szevasztopol ostromának az eseményeit ismerteti. Ebben a könyvben, Tarle egyik késői, érett munkájában meggyőző erővel bontakoznak ki történetírói tehetségének sok más könyvében is megcsodált jelességei, a történelmi eseményeket plasztikusan megjelenítő feldolgozási mód, a kivételes szépirodalmi ihletésű stílus, az emberek és események világos és lebilincselő ábrázolása. Radnicki pokret u Hrvatskoj pot raj XIX. stoljeéa. Izabrani izvori. Priredila Mirjana Cross (Na izvorima historije sv. 1.). Zagreb, §kolska knjiga. 1957. 186 1. (A horvátországi,munkásmozgalom a XIX. század végén) Mirjana Gross, aki az utóbbi években több nagy tanulmányban foglalkozott a XIX. század vége és XX. század elejének horvát munkásmozgalmával, ebben a kötetben a múlt századvégi horvát munkásmozgalom válogatott dokumentumait tette közzé, tárgykörök szerint csoportosítva. A dokumentumok részben a zágrábi városi és állami levéltár iratai, részben a hoivát országgyűlés jegyzőkönyveiből és az egykorú sajtóból — túlnyomórészt a. Sloboda c. munkáslapból — vannak véve. A gyűjtemény kilenc fejezetre tagolja az anyagot: a szakszervezeti mozgalom és a május elsejék anyaga után bemutatja a Sloboda c. szocialista lap munkásságát, majd a szocialisták küzdelmét a politikai szabadságjogokért, elsősorban az általános választójogért. Teljes egészében közli a Horvát-Szlavonországi «Szociáldemokrata Párt 1896. évi programját, majd részletesen foglalkozik az 1897. évi agrárszocialista mozgalmakkal és a szociáldemokrácia állásfoglalásával a nemzetiségi kérdésben. Az utolsó két fejezet a szociáldemokrácia ellenségeit és szövetségeseit mutatja be: a szocialisták viszonyát a polgári ellenzék pártjával, a jogpárti kispolgársággal, a kü lönböző kispolgári és kl eri kális munkás -szervezeteket és a polgári radikális „haladó ifjúságot". A dokumentumok sorát a szociáldemokrácia és a polgári ellenzék első közös akciójának (1899-ben a polgáridemokratikus szabadságjogokért) iratai zárják le. A jól összeállított és a kor horvát szocialista mozgalmairól összefoglaló képet nyújtó gyűjteményt Mirjana Gross rövid tanulmánya egészíti ki a XIX. század horvát munkásmozgalmáról. Wayne S. Vucinich: Serbia between East and West. The Events of 1903—1908. (Stanford University Publications. University Series. History, Economics, and Political Science. Vol. IX. (Stanford—London. 1954. X, 304 1. [Szerbia Kelet és Nyugat között. 1903—1908 eseményei]) A szerző a modern Szerbia egyik legérdekesebb korszakát, Obrenovic Sándor meggyilkolását, a Karadjordjevic dinasztia trónra jutásának körülményeit és következményeit, s a Monarchiától való politikai és gazdasági emancipáció történetét tárgyalja. Különösen Szerbiának a Monarchiával való külpolitikai és külkereskedelmi kapcsolataira fektet nagy súlyt: részletesen tárgyalja a Monarchia és Szerbia között kötött diplomáciai és külkereskedelmi szerződéseket — visszatekintőén