Századok – 1960

Szemle 438

444 SZEMLE zik a jakut településterületre került orosz lakosság és a jakutok viszonyával, az orosz társadalomnak a iakutok fejlődésére gyakorolt hatásával. A kötet nagy érdeme, hogy a nép mindennapi életének egyes mozzanatait is bemutatja ós részletes képet ad a jakutok kulturális fejlődéséről. Ksiçga sadowa Uszwi dia wsi Zawady 1619—1788. Opracowal i wydal Adam Vetiilani. Wroclaw, Zaklad narodowy imienia Ossolinskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk. 1957. 292 1. (Uszew és Zawada falvak bírói könyve 1619—1788) A könyv ,,A lengyel jog emlékei" c. sorozatban jelent meg. A sorozat szerkesztője, a neves lengyel jogtörténész Adam Vetulani közli ebben a könyvben két lengyel falu bírósági könyvének a szövegét, amelyben a parasztok végrendeletéit és egyéb vagyonjogi intézkedéseit jegyezték fel. A szerkesztő mellékelte a két falu 1645-ből és 1668-ból származó inventáriumát is. А. П. Глаголева:" Олонецкие заводы в первой четверти XVIII века. Москва, Изд. Академии Наук СССР. 254, 2 1., 2 tk. (Az olonyeci üzemek а XVIII. század első negyedében) A szerző részletes levéltári kutatás alapján alapos képet nyújt а XVIII. századi orosz manufaktúra fejlődésének egyik fontos kérdéséről. A Ladoga- és Onyega-tó vidékén elterülő állami vasüzemek I. Péter gazdaságpolitikájának eredményeként jöttek létre, de mint a szerző kimutatja, megvoltak az előzményei a helybeli parasztság kézműves iparában. Az üzemek létrehozását az orosz hadsereg és hadiflotta fejlesztésének sürgető szükségletei szabták meg. A szerző részletesen ismerteti az üzemek kiépítését, a termelés fejlődését ennek technikai részleteivel együtt és az üzemekben foglalkoztatott munkások helyzetét. Megállapítása szerint az üzemben dolgozók többsége jobbágyokból került ki, de kézműveseket is alkalmaztak bérmunkásokként. A kedvező előfeltételek, a helyi nyersanyag és a hadszintérhez való közelség tették lehetővé az üzemek nagyarányú fejlődését. Glagoleva arra a következtetésre jut, hogy ezek az üzemek a jobbágyok kényszermunkája révén meggyorsították a parasztság differenciálódását, jelentős részének elszegényedését, fokozták a feudális kizsákmányolást, de ugyanakkor az üzem technikájában és szervezetében számos olyan vonást találhatunk, amelyek már a tőkés fejlődés elemeit hordozzák magukban. Halina Chamerska: О polozeniu i zbiegostwie czeladzi folwarcznej w Królestwie Polskim 1830—1864. Warszawa, Paiístwowe Wydawnictwo Naukowe. 1957, 41, 1 I. (A majorsági cselédség helyzetéről és szökéséről a Lengyel Királságban 1830—1864) ÉV A rövid tanulmány jó képet ad a lengyel paraszti lakosság mintegy 15 —18%-át kitevő majorsági cselédség helyzetéről, különösen részletesen foglalkozik a cselédek szökésének a kérdésével. A könyv adatai világosan mutatják, hogy a jobbágyfelszabadítást megelőző évtizedekben a fejlődő ipar a földnélküli parasztság jelentős részét már felszívta, ezért a földesúri majorság munkaerőhiánnyal küzdött, a földesurak maguk rejtették el a más birtokokról megszökött parasztokat, hogy így biztosítsák a maguk számára a munkaerőt. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a bérmunkások száma, viszonylag nagy volt a lengyel mezőgazdaságban, tehát a mezőgazdaság kapitalista fejlődése magasabb színvonalú volt, mint más kelet-európai országokban a jobbágyfeszabadítás előestéjén. Emil Franzel: Der Donauraum im Zeitalter des Nationalitätenprinzips (1789—1918). Bern, Francke Verlag. 1958. 166 1. (A Dunatáj a nemzetiségi elvek korában) Franzel professzor összefoglalása az osztrák birodalom nemzetiségeiről nyújtott általános áttekintés után a tereziánusjozefinista reformok korától, osztrák polgári szemszögből tekint vissza a nemzetiségi öntudat ébredésére, a francia forradalom hatására és a XVHI. század végének és а XIX. század elejének nemzetiségi problematikájára. Ezután egy rövid fejezet a nemzetiségi öntudat ébredésétől az abszolutizmus bukásáig terjedő korszakkal foglalkozik. Ebben a részben elmosó-