Századok – 1960

Történeti irodalom - Az új Brockhaus a magyar történelemről (Ism. Szuhay-Havas Ervin) 435

TÖRTÉNETI IRODALOM 437 Az erdélyi fejedelemség története („Siebenbürgen" címszó) Erdély XVI—XVII. századi történelmi szerepéhez képest túlságosan rövid összefoglalásban s kizárólag szász szempontból szerepel, ez a címszó több helyet érdemelt volna. Külföldi s nem hazai munkáról lévén szó, kritikai megjegyzéseinket ezen a helyen le kell zárnunk. Ami a kötetek biográfiai adatait illeti, megjegyezhetjük, hogy ezek meglepően bővek és különösen irodalomtörténeti szempontból elégítenek ki. Á magyar történelem néhány kiemelkedő XIX. századi szereplőjének (Kossuth, Petőfi stb.) méltó hely, sőt illusztráció is jutott. Dícsérően kell szólnunk az irodalmi repertóriumok pontos összeválogatásáról, amely elsősorban a német olvasó számára elérhető anyagot öleli fel. A helytörténeti anyag többet és újabbat is adhatna a magyar történelemre vonatkozó fontosabb munkák válogatásából, feltűnő azonban az 1946 utáni művek csaknem teljes hiánya. Ez a tény a lexikon szerzőinek célzatossága mellett ominózusán tükrözi kiadói politikánk egy fájdalmas hiányosságát is, nevezetesen azt, hogy néhány kezdeményezésünkön felül ma sem fektetünk kellő súlyt fontosabb szintézisek fordítására és külföldi terjesztésére. Befejezésül a lexikon-sorozat kivételes színvonalú tipográfiai kiállítását és ikonográfiái anyagát kell kiemelnünk. Magyar címszavak esetén is kitűnő az utalási rendszer, városainkat például német nevüknél találhatjuk, utalás történik azonban hivatalos magyar nevükre. A kötetek földrajzi és történelmi térképanyaga is nagyon szép, ám meglehetősen hézagos. Talán a kiegészítésképpen megjelenő atlasz-kötet segít majd ezen a hiányosságon. SZUHAY-HAVAS EBVnsr