Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 37 Ismeretes, hogy az élelmiszer-fogyasztás kalória értékének egy főre jutó átlaga nálunk igen magas, a nemzetközi ranglistán az elsők között vagyunk, s ezt a szintet a fútba l-színvonalnál biztosabban tartjuk. Néhány adatot említek. 1934—38-ban az évi egy főre eső átlagos húsfogyasztás nyershúsra átszámítva (sertés-, marha-, borjú-, juh- és lóhús) 24,9 kg volt. 1958-ban pedig 31,9 kg. Ezen belül azonban a lóhús aránya nagyon csökkent, főleg a sertéshús javára. (A baromfifogyasztás ebben az adatban nem szerepel.) Ugyanezen időszak alatt a zsír-, szalonna- és töpörtyűfogyasztás egy főre eső átlaga 13 kg-ról 17,4 kg-ra emelkedett, s a cukorfogyasztás átlaga 10,5 kg-ról 24,8 kg-ra ugrott ! Igen érdekesek a lakosság áramfogyasztásának adatai: 1938-ban 134 millió KW/ó 1955-ben 284,8 millió KW/ó 1951-ben 162 millió KW/ó 1959-ben 478,7 millió KW/ó A rádióelőfizetők és egyben a rádiótulajdonosok száma 1938-ban 419 ezer, míg 1959-ben 2 100 ezer. A motorkerékpár tulajdonosok száma 1938-ban 10 837 volt, 1959-ben pedig 201 437. S e számban a robogótulajdonosok nincsenek benne. (A robogók rendszám nélkül robognak.) 1938-ban nem volt belőlük, most viszont számuk egyre nő. Csak az elmúlt három évben 18 900 darabot adtak el belőle Magyarországon. Varrógépet eladtak: 1938-ban 2400 darabot, 1952-ben csak 1699-et, mig 1959-ben 26800-at. Mosógép sem 1938-ban, sem 1952-ben még nem volt hazai kereskedelmi forgalomban, viszont a mult évben már 99 700 darabot adtak el. Igen érdekes a vasút és távolsági autóbuszok személyi forgalmának alakulása: Az utasok száma (millió főben) 1937 1959 a) személyvonaton 101,1 420,0 bj gyorsvonaton 2,4 16,0 c) távolsági autóbuszon 12,7 269,8 Együtt 116,2 705,8 A lakosság életviszonyainak alakulásában iger jelentős tényező az egészségügyi ellátás fejlődése. Hadd szemléltessem ezt az állam egészségügyi költségvetésének alakulásával. Az e célra fordított összeg : az 1937/38-as költségvetési évben 38,9 millió pengő az 1959-es költségvetési évben 3 852,4 millió forint Államunk nagy összegeket fordít erre az igen fontos célra. S hogy ezt nem hiába teszi, megmutatkozik abban, hogy a csecsemőhalandóság a háború előttinek csaknem harmadára csökkent, a TBG-halálozás kevesebb, mint a háború előttinek az egynegyede. Az egészségügyi ellátás fejlődése a jólét növekedésének szerves része, s komoly része van abban, hogy az átlagos életkor egy évtizeddel meghosszabbodott a 20—25 év előttihez viszonyítva. Azt hiszem, fejlődésünknek ez az egyik legszebb, legnagyobb eredménye! Társadalmunk fejlődésének egyik igen fontos jellemvonása a társadalombiztosítás fejlődése. Nem akarom az erre vonatkozó, egyébként nagyon érdekes adatokat felsorolni. Csupán egyet említek: szülési segélyt a biztosított