Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

34 NEMES DEZSŐ kes jelensége, amely szükségszerűen kifejlődik, ha a párt és a kormányzat politikája iránti bizalom táplálja. Elsorvad, ha ez a bizalom megrendül, viszont felbecsülhetetlen erőt rejt magában, ha az a bizalom tovább mélyül. Az idén tanúi vagyunk a munkaverseny folytatásának, felszabadulási verseny formájában, s ez ma is folyik azzal a céllal, hogy az 1960. évi terveket teljesítjük és túlszárnyaljuk, az új ötéves tervhez magasabb szintű kiindulási alapot teremtsünk. Ez volt a legfontosabb, amit ipari fejlődésünk új lendületével kapcsolatban mondani kívántam. Mielőtt azonban a falu fejlődésére térek, még két ipari csoportról is röviden szólni akarok. Az egyik a magánkisipar, a másik a szövetkezeti ipar az ellenforradalmat követő időszakban. Az állami ipar fejlesztése mellett az ellenforradalom után nagyobb teret kapott és következetesebbé vált a NEP-politika alkalmazása is városban és falun egyaránt. Ezáltal a magánkisipar működési lehetősége megnőtt, ami hozzájárult a gazdasági konszolidáció gyorsulásához. Jelentkeztek persze a kisiparosok egy részében erős üzérkedési törekvések is. E káros jelenségek ellen a bűnüldöző szerveknek kellett fellépniök. A tisztességes magánkisiparnak kormányzatunk növekvő tevékenységi lehetőséget biztosított, mert így követelte a lakosság érdeke, s hozzátehetem: a szocialista építés érdeke is. E politika eredményeként a magánkisiparosok száma az 1955. december 31-i 97 ezerről 1957. december 31-ig 121 ezerre, és alkalmazottaik száma (a tanoncokkal együtt) 16 ezerről 36 ezerre emelkedett. Lehet, hogy a régi dogmatikus politika képviselői ezt megrettenve tekintik és veszélyt szimatolnak benne. Minket azonban nem nyugtalanított, kivéve az üzérkedési törekvéseket, amelyeknek gátat kell vetni. A magánkisipar működési területe természetesen szűkülni fog és ma már némileg szűkül is. Csökkenti egyrészt a minisztériumi könnyűipar fejlődése, mindenekelőtt a készárutermékek mennyiségi és minőségi fejlesztésével, a termékek költségeinek és árának csökkentésével. Leszűkíti továbbá a tanácsi helyiipar fejlődése és a kisipari termelőszövetkezetek fejlődése, a kisiparosok e társulása, szövetkezeti üzemeiknek megteremtése, illetve bővülése. A falusi termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése azt is eredményezi, hogy a falusi iparosok nagy részét beveszik a tsz-elcbe : a falusi iparosok így szintén a szocialista gazdálkodási rendszerbe kapcsolódnak be. A magánkisipar szűkülése ilyen módon nem adminisztratív eszközök hatására történik — ilyen eszközök csupán a tiltott üzérkedés visszaszorítására szükségesek —, hanem a szocialista termelési formák fejlődésének a hatására. A szövetkezeti ipar fejlődésére vonatkozóan említek itt néhány adatot: 1949 1954 1958 A szövetkezeti iparban dolgozók száma (ezer fő) 11 107 145 Termelési érték (folyó áron, millió Ft) .' 481 4 833 6 641 E fejlődés ellenére is a magánkisipar jelentősége még hosszabb időre megmarad, bár az mindenki számára világos, hogy a kommunizmusba nem fog belenőni. A NEP-politika következetes alkalmazása a munkás-paraszt szövetség megerősítése szempontjából vált különös jelentőségűvé. Azt eredményezte,, hogy az egyéni parasztok termelési érdekeltsége és bizalma pártunk és a kor-