Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

30 NEMES DEZSŐ volt gyarmati országukat öleli fel elsősorban — olyan helyzetet teremtett-, amelyben reális lehetőséggé vált az új világháború megakadályozása. A nyugati hatalmak lemaradtak az általuk szított fegyverkezési versenyben, többek között azért is, mert a Szovjetunió a hidrogénbomba előállításában ós a rakétatechni­kában megelőzte az Egyesült Államokat. Az imperialisták véres koreai kalandja> a baktérium háború gyalázatos eszközeinek alattomos felhasználása ellenére összeomlott. A francia és az amerikai agresszorok együttes vietnami „piszkos háborúja" szintén nem érte el célját. A „melegháború" apostolai a szocialista országok elleni harcukban kénytelenek voltak visszavonulni a „hidegháború", a „háborús szakadék szélén táncolás" Dulles-féle politikájához. A világ béke­szerető emberei viszont szóleskörű harcot folytattak a hidegháború ellen, a két világrendszer békés egymás mellett éléséért, békés gazdasági és kulturális versenyéért. Az SzIvP XX. kongresszusa, ahol Hruscsov elvtárs elméletileg kifejtette, miért vált reális lehetőséggé az új világháború elkerülhetősége, nagy lökést adott a nemzetközi békemozgalom további fejlődéséhez. A XX. kong­resszus — mint ismeretes — sok más kérdésben is rendkívül jelentős döntést hozott a nemzetközi helyzet alakulásáról, a Szovjetunió további fejlődéséről, melyek igen tanulságosak az egész nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi békeharc számára. Az SzlvP XX. kongresszusa Magyarországon is mély hatást váltott ki. Növelte a párt tagsága és a pártonkívüli dolgozók követelését, hogy végre szűnjék meg a huzavona és javítsák ki a hibákat. Azért is igen sürgős köve­telmény volt ez, mert ebben az időben Sztálin hibáinak feltárását az egész nemzetközi reakció eszeveszett támadásra használta fel a szocialista országok és a kommunista pártok ellen. Ebbe a hadjáratba teljes erejükkel bekap­csolódtak - persze az „antidogmatizmus"és „antisztálinizmus" jelszavával — a revizionisták, felhasználva a Rákosi-féle vezetés hibáit és mulasztásait a revizionista demagógia számára. A revizionista támadás kibontakozása Magyarországon eléggé emlékeze­tes és részleteire nem térek ki. Emlékeztetek azonban arra, hogy az MDP Központi Vezetősége 1956 júliusában végre hozzáfogott a hibák tényleges ki­javításához. Néhány jelentős határozat született, így a termelőszövetkezeti mozgalom helyesebb irányú és türelmesebb fejlesztése érdekében is. Rákosit akkor leváltották. Gerő Ernő az MDP első titkára lett. Ő nem volt képes megfelelni ama feladatnak, amit a helyzet tőle követelt. Ezt a tényt is és egyéb következetlenségeket is felhasználva, az összes ellenforradalmi erők támogatására támaszkodva a revizionisták megindították a rohamot a Nép­köztársaság törvényes rendje ellen és megnyitották az utat az ellenforrada­lom számára. 5. Az ellenforradalmi lázadás kudarca és a szocialista építés új fellendülése A nyugati hatalmak hidegháborús körei a szocialista országok belső éle­tének megzavarására irányuló széleskörű aknamunka kifejlesztésével remélték biztosítani háborús terveiket. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok kongresz­szusa hivatalosan beiktatott költségvetésébe 100 millió dolláros tételeket a szocialista országok elleni aknamunka céljaira, a kelet-európai „rab népek felszabadítása" farizeusi jelszóval. Ezenkívül az amerikai milliárdosok körei­ben, a Morganok, Rockefellerek és Dullesek államilag támogatott magángyűj­téseket is szerveztek és szerveznek, hozzájárulásként a hírhedt „Szabad Európa

Next

/
Thumbnails
Contents