Századok – 1960

Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303

316 KEREKES LAJOS landó a kis ententtel politikai jellegű szerződést kötni. Akkoriban hajlandó lettem volna az egyenjogúság életbeléptével még néhány hónapot várni, ma azonban már az az álláspontom, hogy a katonai egyenjogúság előzetes biztosítása esetén vagyok csak hajlandó a kis entente képviselőivel a zöld asztalhoz ülni. Általában azt hiszem, hogy amint már fentebb említettem, a politikai közeledés megkísérlése ma még korai és azért elégedjünk meg, ha jugoszláv vonatkozásban az eddiginél jobb atmoszférát sikerült teremteni. Újból kiemeltem az osztrák—német viszony javulásának szükségességét és egyidejűleg ama nézetemnek adtam kifejezést, hogy Berlin vagy legalább is a Wilhelmstrasse, ezt őszintén óhajtja, csak a nemzeti szocialista pártban áll fenn talán még nehézség. Állításom bizonyítására szigorúan bizalmasan felhoztam azt is, hogy a németek megkérdeztek bennünket, nem tudnánk-e erre vonatkozólag egy olyan javaslatot hozni, amely úgy Berlint, mint Bécset kielégítené. Összefoglalva a mondottakat, előadtam az osztrák ministereknek, hogy 1. politikai közeledés a kis entente államaival, talán az egy Jugoszláviát kivéve, egyelőre mellőzendő, 2. gazdasági kapcsolatok mélyítését ezidőszerint csak kétoldalú szerződések megkötésével, illetve a létező szerződések tágítása útján tartom lehetségesnek. Úgy Schusclmigg, mint Berger-Waldenegg báró teljesen azonosították magukat emo felfogással és hangsúlyozták, hogy külpolitikájukat a jövőben is eme irányelvek alapján fogják folytatni. Jugoszláviát illetőleg azonban megjegyezték, hogy Stojadinovics jugoszláv miniszterelnök a legutóbbi időben a restauráció ellen mondott beszéde miatt Bécs és Belgrád között bizonyos elhidegülés állott be. Schuschnigg igen határozottan hangsúlyozta, hogy — ellentétben a velem szemben Vukcsevics budapesti jugoszláv követ által is megemlített híresztelésekkel — sohasem ajánlotta fel látogatását Belgrádba. Csupán arról volt szó, Berger-Waldenegg és Stojadinovics esetleg Bledben találkozhatna, ami azonban eddig nem következett be. Teljesen valótlan — folytatta a kancellár — az a hír is, hogy Starhemberg herceg Bukarestbe készülne. Ennek a híresztelésnek a története az, hogy a londoni román követ Starhemberggel szemben szóbahozta, hogy egy ilyen látogatás milyen hasznos volna mindkét állam részére. Az alkancellár azt válaszolta, hogy ha látogatását Bukarestben óhajtják, hívják meg őt hivatalosan. Ez azonban eddig szintén nem történt meg. Kiemeltem ezután, hogy Stockinger osztrák kereskedelmi miniszter politikája itt sok embernél azt a benyomást keltette, mintha a miniszternek az volna a szándéka, hogy -Magyarország és Ausztria ezidőszerint fennálló rendszerét fokozatosan fel akarná borítani. Végül átnyújtottuk a b) alatt mellékelt, gazdasági panaszainkról szóló feljegyzést,4 melyre vonatkozólag az osztrák miniszterek— miután panaszainkat megtárgyalták a magyar gazdasági miniszterekkel is— kijelentették, hogy a búzára és lisztre vonatkozó kívánságaink valószínűleg teljesíthetők lesznek és nehézség csak a magyar borok nagyobb mennyiségben való kivitelét illetőleg várható. Kánya 0. L. Küm. pol. oszt. 193V : 20/7 t. 141. a. sz. 1034. sz. Eredeti. 4 Róma, 193li. március 24. Napijelentés Kánya Kálmán magyar külügyminiszter és von Hassel római német nagykövet közötti beszélgetésről Hassel német nagykövetnek az olaszokkal és osztrákokkal az elmúlt napokban lefolyt tárgyalásainkról1 a következőket mondottam: Figyelembe veendő mindenekelőtt, hogy a 2. jegyzőkönyv határozmányai értelmében politikai jellegű szerződések kötésére irányuló tárgyalásokba a három állam mindegyike csak a másik két partner előzetes tudomásával bocsátkozhatik. A három szerződő álfám ezenkívül az áruforgalom kibővítése céljából a kisentente államokkal csak kétoldalú szerződések útján köthet megállapodásokat. Mindebből kitűnik, hogy a legutóbbi római megállapodások következtében egy Hodza, vagy Tardieu-féle terv többé nem valósítható meg, ami azt hiszem német szempontból csak kielégítő eredmény lehet. 5 Itt nem közöljük. 1 1936. márc. 21—23-ig a római jegyzőkönyveket aláíró államok képviseletében Mussolini olasz miniszterelnök,. Schuschnigg osztrák kancellár, Berger-Waldenegg osztfák külügyminiszter, Gömbös magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter részvételével.