Századok – 1960
Közlemények - Kerekes Lajos: Magyar külügyminisztériumi iratok Ausztria annexiójának előzményeihez 303
306 KEREKES LAJOS tevékenységet folytattak az osztrák Renner-kormány megdöntése érdekében. Gratz Gusztáv bécsi magyar követ útján a magyar kormány rendszeres anyagi támogatást nyújtott az osztrák ellenforradalmi-legitimista körök (Lichtenstein herceg, gr. Clamm-Martinitz, gr. Leopold Hartig, Wiesner stb.) titkos szervezeteinek, amelyek a Renner-kormány erőszakos megdöntésére törekedtek.6 1920 augusztusában Münchenben Kahr bajor miniszterelnök vezetése mellett — aki Bajorországot az egész német birodalomra tervezett ellenforradalmi akció vezetőjévé akarta tenni — tanácskozás folyt le az osztrák Rennerkormány elleni katonai agresszió előkészítéséről. A magyar kormányt br. Perényi Zsigmond képviselte, aki az akció sikere esetére jelentős magyar élelmiszerszállítmányokat helyezett kilátásba (1500 vagon lisztet, 5—6000 vagon burgonyát és kukoricát).7 Sőt a tárgyalások során olyan elgondolás is felmerült, hogy a Bécs elleni támadást esetleg Nyugat-Magyarország területéről hajtják majd végre. A fegyveres agresszióra azonban nem került sor, mert az osztrák szociáldemokrata párt 1920 novemberében önként átadta a hatalmat a klerikális, reakciós köröknek. A húszas évek elején részben Burgenland Ausztriához való csatolása, részben pedig a csehszlovák—osztrák lanai egyezmény megkötése miatt átmenetileg elhidegült ugyan az osztrák—magyar viszony, de a húszas évek második felétől újra szoros kapcsolatok fejlődtek ki a magyar és osztrák reakciós erők között. Összefüggött ez azzal is, hogy az Ausztriában kiéleződött belpolitikai harcok miatt az osztrák uralkodó osztály egyre inkább az olasz— magyar támogatásba vetette minden reményét. 1928 tavaszán Mussolini és Bethlen magyar miniszterelnök Milánóban titkos megállapodást kötöttek arról, hogy Ausztriában jobboldali kormányt segítenek hatalomra, amelyik képes lesz a baloldali erők befolyását megtörve fasiszta diktatúrát teremteni.8 E cél érdekében a magyar kormány az osztrák reakciós fegyveres szabadcsapat, a Heimwehr felszerelésére és szervezésére jelentős pénzösszegeket folyósított, ezenkívül rendszeres politikai és katonai útmutatásokkal látta el a mozgalom vezetőit. Starhemberg herceget, a Heimwehr egyik vezéralakját intim baráti szálak fűzték a magyar politikai élet képviselőihez. Akcióihoz minden esetben kikérte véleményüket. Így pl. a magyar diplomáciai kar előzetes tudtával és beleegyezésével került sor a Heimwehr 1930-as sikertelen stájerországi puccskísérletére. A magyar kormány nemcsak nagy rokonszenvvel fogadta, de aktív támogatásában is részesítette Dollfuss kancellár diktatórikus törekvéseit. Gömbös már 1933 tavaszán tervezetet dolgozott ki Dollfuss részére a baloldali szervezetek felszámolásában és a jobboldali politikai rendszer intézményes megteremtésében követendő taktikát illetően.9 így lehetne sorolni a példákat a haladó mozgalmak elleni titkos rendőri együttműködésről, számtalan összehangolt politikai akcióról, stb. Ámde az eddigi példák is bizonyítják, hogy a magyar uralkodó osztály mindent elkövetett az osztrák klerikál-fasiszta rendszer létrehozása és megszilárdítása érdekében. A Horthy-rendszernek elsőrendű érdeke volt, hogy Ausztriában a magyar revizionista igényeket megértő és méltányoló politikai rezsim uralkodjék. 6 O. L. Küm. res. pol. 1920. 20. tétel. 181. sz. ' O. L. Küm. res. pol. 1920. 20/a tétel. 207. sz. 8 O. L. Küm. res. pol. 1929. 23. tétel. 332. sz. 9 O. L. Küm. res. pol. 1933. 20. tétel. 160. sz.
