Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1900 . 23 epítés érdekeinek lett alárendelve: kifejezte a munkásosztály vezetőszerepét, valamint a munkásság, a parasztság, és a hazafias értelmiség szoros politikai összefogását is. Az 1949-es választás eredményeként először ült össze Magyarországon olyan parlament, amelybe a grófoknak, bankároknak, ipari mágnásoknak, nagykereskedőknek egyetlen képviselője sem került be. Ez a választás megnyerte a nép túlnyomó többségének a tetszését. Viszont nem meglepő, hogy a bukott kizsákmányoló osztályoknak és az ő nyugati pártfogóiknak mindez nem tetszett. Az 1949-es választás eredményeként összeült országgyűlés a népfront országgyűlése volt, amely a szocialista Magyarország Alkotmányát is megalkotta «s ezáltal is megjelölte a nemzet szocialista felemelkedésének útját. A magyar népnek az 1919-es Tanácsköztársaság adott először alkotmányt, amelyet azonban megsemmisített a horthysta ellenforradalom. A második szocialista forradalom győzelme alkotta meg a magyar nép országának új alaptörvényét: a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Most nem térhetek ki alkotmányunk ismertetésére és jellemzésére. Utalok csupán arra, hogy az új alkotmány kimondja: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé", és a hatalmat „választott és a népnek felelős küldöttei útján gyakorolják". A társadalmi átalakulás további fontos lépése volt a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató üzemek államosítása 1949 végén. Ezt nemsokára követte a bérházak államosítása is. Ilyen módon kisajátításra került az úgynevezett középburzsoáziának az a része, amely az 1948 márciusi államosításokat még elkerülte. Ami a bérháztulajdonosokat illeti, azoknak rendkívül jelentős régi jövedelmét az állam jórészt már előzőleg elvette. A lakbér nagyobb részének igénybevételével adóként, valamint a lakbérek rögzítésével, mégpedig olyan színvonalon, mely mélyen a háború előtti alá süllyedt. A földesúri nagybirtokos rendszer 1945-ben történt megsemmisülését rövid néhány év alatt követte a tőkés rendszer megsemmisülése. Az egész gyáripar szocialista iparrá alakult és a romjaiból újjáépített országban olyan iramú fejlődésnek indult, amilyent a tőkés rendszer nem ismert. A tőkés szektor a gazdasági életben nem tűnt el és nem is tűnhetett el teljesen. Mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdaság alapjában véve kisárutermelő gazdaság volt, s a kisárutermelő szektorhoz tartozott a kisipar is, amely a magyar népgazdaságban jelentős helyet foglalt el. A kisárutermelés talaján fennmaradt bizonyos tőkés szektor, korlátozott működési lehetőséggel: mindenekelőtt az idegen munkaerő alkalmazásának a korlátozása szabott ennek határt. 4. A szocialista építés fejlődése és nehézségei A hároméves terv időelőtti teljesítése és túlszárnyalása után, 1950. január 1-én kezdetét vette az első ötéves terv. Ez a terv az ország szocialista fejlődését, a nép életszínvonalának további és igen lényeges javítását szolgálta. A nép lelkesen fogadta, munkások és értelmiségiek lendületes munkával fogtak hozzá a végrehajtáshoz. Az ipar nettó termelése 1950-ben 20 százalékkal növekedett. Ezen belül az állami iparé 28 százalékkal. Nagy siker volt ez. S amidőn az MDP П. kongresszusa az első évi igen szép eredményekre támaszkodva az ötéves terv irányelveit felemelte, a megnövekedett és közeli célok kezdetben még erősítették