Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
t SZEKFÜ GYULA TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉNEK; BÍRÁLATÁHOZ 231 nül hangsúlyozta az ország területi egységének, magyar jellegének, a magyar vezetésnek a fontosságát és elsőbbségét — ismét esak Szent Istvánra utalva.146 A türelem, megértés, méltányosság emlegetése ugyanis nem jelentette az addigi nemzetiségi politika lényegének megváltoztatását, valóban demokratikussá tételét. Mindössze arról volt szó, hogy Bethlen és az ő nyomán Szekfü — politikai, taktikai megfontolásból — az elnyomás szelídebb eszközeit kívánta alkalmazni a korábbi nyers módszerek helyett. Szekfü Gyula nacionalizmusának a kiegyezéskori történetíráshoz és „A magyar állam életrajza"-nak első kiadásához képest is új, először a „Három Nemzedék"-ben felbukkanó vonása volt az antiszemitizmus. Ez az uralkodó osztályoknak és történetírójuknak abból a törekvéséből fakadt, hogy elsősorban a művek olvasóit és rajtuk keresztül a tömegeket elrettentsék 1918 és főleg 1919 megismétlésétől, beszennyezzék és gyökerestől kiirtsák szívükből a hősi harcok emlékét. A reakciós uralkodó osztályok ismeretes fogása az antiszemita uszítás, különösen az olyan elmaradott fejlődésű tőkés országokban, ahol viszonylag nagyszámú zsidó él. A tőkés társadalomban akkor élnek ezzel az eszközzel, amikor a munkások és a parasztok nyomora már akkora, hogy emiatt feltörő felháborodásuk megrendíti vagy éppen megdöntéssel fenyegeti a tőkések és a földbirtokosok uralmát. Ekkor az uralkodó osztályok és ideológusaik arra törekszenek, hogy eltereljék a nyomorúságban sínylődő munkások, parasztok, értelmiségiek és kispolgárok figyelmét saját elnyomó, kizsákmányoló tevé-I kenységüícről, és ráirányítsák a zsidókra. Az is köztudomású, hogy az elmaradott fejlődésű tőkés országokban, ahol a kapitalizmus viszonylagos fejletlensége miatt igen nagy számú a kezdetleges termelési eljárásokkal dolgozó városi és falusi kispolgárság, az antiszemita izgatás főleg ezekre, a gazdaságilag és politikailag legfejletlenebb rétegekre támaszkodik. Célja, hogy elterelje a városi kisiparos figyelmét az őt létében fenyegető tőkés versenyről, a dolgozó parasztét a tőkés nagybirtokéról, az ipari és a mezőgazdasági munkások, falusi félprole-I tárok figyelmét a tőkések és a földbirtokosok kizsákmányolásáról. Mindeme társadalmi csoportok elkeseredettségét az egész zsidóságra és ezen belül is az egész kizsákmányoló osztálynak csupán egy kis részét jelentő zsidó bankárokra, bérlőkre, falusi szatócsokra, korcsmárosokra, városi kiskereskedőkre stb. kívánta irányítani. Magyarországon már az 1880-as években megkezdődött az antiszemita izgatás. Az antiszemitizmus a 90-es évek második felétől kezdve ÍIZ ún. agrárius csoport, ezen belül is különösen a Katholikus Néppárt politikai eszközévé lett. A klerikális pártok főleg az 1917. évi februári orosz forradalom óta fokozták a zsidóellenes agitációt.14 7 Felhasználták azt a körülményt, hogy hazánkban a feudális maradványok — történelmi fejlődésünk sajátosságai miatt — nagymértékben befolyásolták a gazdasági életet. Az ún. úri, élősdi életforma emiatt 48 után olyan mértékben gátolta a társadalmi fejlődést, hogy a kereskedők és tőkés ipari vállalkozók túlnyomórészt a németek és a zsidók soraiból kerültek ki, pusztán azért, merte foglalkozások nem tartoztak az „úri" tevékenység körébe. Erre alapozták a reakciós osztályok zsidóellenes uszítá-146 Szekfü nemzetiségi koncepciójára a Horthy-korszakban vö. Állam és nemzet c. tanulmánykötetét (Bpest. 1943). 147 A klerikális pártok antiszemita agitációjára vö. Oalántai József : Egyház és politika. A katolikus egyház politikai szerepe Magyarországon 1914—1918. Kandidátusi «értekezés. Kézirat a Magvai- Tudományos Akadémia könyvtárában.
