Századok – 1960

Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180

206 JlÉIiEI GYULA miatt.5

0

Hiszen ugyanakkor Szekfü nagyon büszke volt a magyarság keletij „ázsiai" eredetére és ebből állítólag megőrzött, változatlan, örök sajátosságaira. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy teljesen elvesztette minden hűvös mértéktartását és sokszor hangoztatott objektivitásának még a látszatát sem tudta megóvni, amikor a magyarországi proletárforradalomról és annak résztvevőiről írt. „A magyarországi bolsevizmus a magyar társadalom régi betegségének bizonyítéka és ennélfogva mindnyájunknak egyformán szégyene." „Még nagyobi) szégyene a magyarországi szocializmusnak, melynek bolsevista epizódját nem hiába emlegetik nyugati szocialisták elrettentő példa gyanánt. A bolsevizmushoz a tömegekben akkora közönyösség és gondolkodáshiány és durva hatalmi vágy kellett, a vezetőkben pedig a felelőtlenségnek s a politikai, sőt általában szellemi korlátoltságnak olyan mértéke, amilyent még a marxizmus egyoldalúsága is ritkán produkál. És itt, leszámítva az Oroszországból jött táborkart, mely gonosztevőtípusokból állván, a történetírót kevéssé érdekli, a szocialista vezetők lelki struktúrájában lehetetlen észre nem venni a politikai felfogásnak sajátságosan korlátolt voltát, amiben különben az októberi vezetők is (értsd: Károlyi Mihályék és a polgári radikálisok. — M. Gy.) osztozkodnak."51

Úgy tűnik, ezek az izzó gyűlölettől fűtött szavak nem szorulnak magyarázatra. Magukért beszélnek ós egyúttal megvilágítják, miért ítélte el Szekfü a történelem eseményeinek ábrázolása során minden alkalommal a forradalmakat és haladó mozgalmakat.5

2 Igaz, hogy földreformot és megfelelő telepítési politikát azért is követelt 1919 után, hogy — az uralkodó osztály szándékainak megfelelően — elejét vegyék az újabb forradalomnak, de ugyanakkor ő maga őszintén kívánta ezt, mert hasznosnak tartotta volna a meglevő földbirtokviszonyok bizonyos 50

. Ugyanilyen szovjetellenes élű a török hódoltságot elitélő ábrázolása is, ahol a török uralmat szintén ázsiai elmaradottságára utalva részesítette — igen sok joggal — megsemmisítő bírálatban. Ugyanakkor nem ítélte el a legalább annyi kárt okozó Habsburg függést. Erről a későbbiek során még részletesen szó lesz. 51

A magyar állam életrajza. Id. kiad. 210. 1. 52

Szekfü Gyula forradalomellenes koncepciója teljesen megegyezett a hivatalos politikai állásponttal. Kornis Gyula kegyesrendi szerzetes, egyetemi tanár, Klebclsberg Kunó államtitkára például ugyanilyen nézeteket vallott. „Nemzeti tragikumunknak, mely az 1918. októberi forradalommal kezdődik, főforrása éppen az, hogy a történeti talajt elvesztettük lábunk alól: először Nyugatról, majd Keletről importált szellemi áruk, amelyeknek igen fürge emberkereskedői voltak, inficiáltak bennünket: amaz volt a polgári radikalizmus és nemzetközi szociáldemokrácia, emez a szovjetrendszer. Mindegyik idegen a magyar történeti népiélektől; mihelyt szuggesztiójuk alól felocsúdott, le is rázta őket." (Kultúrfölényünk kérdése [1921] o. tanulmánya. Kultúra és politika c. kötetében Bpest. 1928. 47. 1.) Kornis persze hallgatott arról, hogy ha annyira idegen volt e két eszmei irány a magyar lélektől, mi lehetett az oka annak, hogy a magyar dolgozó nép mégis „szuggesztiójuk" alá került? Hallgatása érthető, hiszen ha választ adna rá, kénytelen volna a forradalmak okairól és a tömegek elkeseredettségéről, harci elszántságáról is szólni. Már pedig ez nem volt a célja, hanem éppen az ellenkező. Ezt Kornis nyíltan be is vallotta: „Az iskola kétségkívül nem hajtható semmiféle pártpolitika szolgálatába. Azonban itt nem erről van szó. Alivei az állam elsősorban hatalmi szervezet, megszűnnék állam lenni, mihelyt bensejében, sőt iskoláiban, oly törekvéseket megtűrne, melyek hatalmát föl akarják oszlatni." „Az államnak minden internacionális fölforgató politikai pártszervezést csú'ájábanel kell fojtania, ennek képviselőit az iskolából eltávolítania." (Kultúrpolitikánk irányelvei [1921]. Id. köt. 19. 1.) „Kultúrpolitikánk eddig az állam létét a centrifugális nemzetiségi erőktől féltette s elsősorban az ezek ellen való védelem irányította. Ma a nemzetközi forradalmi gondolat ellen kell legnagyobb eréllyel fordulnia" — fűzte tovább Kornis gondolatainak láncszemeit. (Uo. 19—20. 1.) Ez legalább világos beszéd és minden további magyarázatot fölöslegessé tesz.