Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
192 MEßEI GYULA gyes, ugyancsak fantáziátlanul összehordott adattengerétől vagy a Thaly— Ballagi-féle tudatlan és tudománytalan kuruckodó dilettantizmustól. A szellemtörténetírásban az európai távlatokba, a nemzeti történetnek nemzetközi öszszefüggésekbe ágyazása, az egyes nemzetek történetében felfedezhető közös, általános szellemi vonások keresése, a múlt új életre keltésének átfogó koncepciója, a szintétikus látásmód ragadta meg. Vallásos katolicizmusával pedig jól összefért a szellemtörténet művelőinek az a törekvése, hogy a történeti folyamatot az isteni szellem akaratának megnyilvánulásaként ábrázolja. Más, személyes természetű okai is voltak arra, hogy új módszert keressen történetírói mondanivalójának kifejtésére. Szekfü ekkor a bécsi Házi-, Udvari- és Állami Levéltár tisztviselője volt. Állását, előmenetelét — a Habsburgokat és a magyar uralkodó osztályokat kiszolgáló — Károlyi Árpád, Thallóczy Lajos és más, az udvarhoz feltétlenül hűséges tudósok támogatásának köszönhette. Bécsben Károlyi Árpád udvari tanácsosnak, a Házi-, Udvari; és Állami Levéltár egyetlen magyar származású igazgatójának körében élt. Éveken át súlyos meghurcoltatásban volt része ,, A száműzött Rákóczi (1715—1735)" (Bpest. 1913) c. munkája miatt. Ezt a függetlenségi pártnak és az általa felizgatott közvéleménynek köszönhette. Ebben a hajszában nagy szerepe volt a már említett kuruckodó, dilettáns Ballagi Aladárnak is, aki a függetlenség eszméjét kalózlobogónak használva bélyegezte ' ország-világ előtt hazaárulónak a Habsburg párti fiatal tudóst. Azok a legjobb magyar akadémikus tudósok, Marczali Henrik, Angyal Dávid és mások, akik védelmükbe vették a fiatal kutatót a durva és tudománytalan hajszával szemben, valamennyien a kiegyezési rendszer és a Habsburg-uralom hívei voltak. ' Az udvarhű környezetben élő, állásáért a Habsburgoknak és a dualista rendszer- ' nek hálás, harmincötödik életévéhez még csak közeledő nagy tehetségű kutató úgy képzelte, hogy a Károlyi Mihályék vezette független és demokratikus Magyarországtól, személyében ,,A száműzött Rákóczi" után semmi jót sem várhat. A székesfehérvári ügyvéd családjának mélységesen vallásos légkörében felnőtt kutatót — öccse pappá szenteltette magát — katolikus meggyőződése, tekintélytisztelete is szembeállította a fennálló rend, az osztályuralmi viszo- * nyok minden megváltoztatásával és a vallás iránt közömbös vagy azzal éppenhogy szembenálló mindenfajta politikai irányzattal, akár liberális, akár polgáridemokratikus, akár polgári radikális vagy marxista volt ez. Neveltetése, környezete, állása, világnézete, nacionalizmusa, vélt egyéni érdekei mind a fennálló rendhez kötötték. így azután a rendkívüli képességű, nagyon okos, fiatal korát < meghazudtolóan nagy tudású, széleskörűen művelt tudós nemcsak objektíve, hanem szubjektíve is a magyar uralkodó osztályok érdekeit védte. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a két magyarországi forradalom hatása tudatosította benne immár a tőkés rendszer válságát is. Ehhez járultak még a Habsburg-birodalom szétesése és Trianon nyomában támadt, hatásaikban még elemzésre kerülő személyes érzelmei és a már érintett életkörülmények. Mindezek együttvéve ösztönözték a Horthy-ellenforradalom ideológiai kézikönyvének és a magyar történetírás első maradéktalanul szellemtörténeti művének, a „Károm Nemzedék"-nek. a megírására is. Szellemtörténeti látásmódja a „Magyar Történet"-ben ért el csúcspontjára. Szekfü Gyulának már 1916-ban írt munkájában, „A magyar állam életrajzá"-ban 19 megtalálhatók a szellemtörténetírás fő jellemvonásai. Ranket és 19 A magyar állam életrajza (2. kiad. Bpest, é. n. [1924] 10. 1.).
