Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 147 mondván, hogy „a német alkotmányfejlődés nemcsak az urasági jog történetében merült ki".33 9 A. Dopsch a földközösség történetének korábbi tanítását minden reális alapjától meg akarta fosztani. Az egész tanítást az „osztatlan örökösök" („coheredes", illetve a „Sondereigen" tartozékaira korlátozott „marca communis, silva, pascua" etc.) használati közösségére kívánta lesüllyeszteni,340 és ez utóbbit is más összefüggésben minden közösségi jellegétől megfosztotta. A széltében elterjedt történetietlen nézetek a földközösség történetét illetően nem csekély zavart okoztak.34 1 A Dopsch-féle koncepció még azokra is hatott, akik kritikailag kapcsolódtak nézeteihez,34 2 mivel a szemlélet nem elszigetelten jelentkezett a tárgyalt történeti kérdések területén, hanem a kapitalizmus apologetikájának részeként.34 3 A polgári pozitivizmus képtelennek mutatkozott a korábbi tudományosan bizonyított eredmények megvédelmezésére, melynek következtében az ilyen tendenciózus nézetek rendkívül ellentmondásosak maradtak. Elméleti szegénységük vagy tudományos megalapozottságuk hiányossága azonban nem jelentheti számukra, hogy jelentőségüket aláértékeljük és ne foglalkozzunk velük. A marxista történetírás nagy feladatot vállalt magára, amikor felismerte, hogy az emberi társadalom fejlődése elsősorban a dolgozó osztályok történetének kutatására kötelez bennünket. Ez a feladat azonban csak a tudományos eredmények felhasználásával és a történelmet meghamisító egyes polgári nézetek kritikai elemzésével valósítható meg. HORVÁTH PÁL 339 G. v. Below: Der deutsche Staat des Mittelalters . . . 32—33. 1. 340 A. Dopsch: Die ältere Wirtschafts- und Sozialgesch. .. 384. 1. 341 Széltében elterjedt a közösségi viszonyok, a faluközösség tagadása, a paraszti függésnek a korai társadalomba történő visszahelyezése, a magántulajdon apologetikája. Ld.• M. Weber: Gesammelte Aufsätze zur Sozial-und Wirtschaftsgeschichte. Tübingen. 1924. Fr. Lütge: Die Agrarverfassung des frühen Mittelalters im mitteldeutschen Raum, vornehmlich in der Karolingzeit. Jena. 1937. Hermann Wiessner a középkori Markközösséget kizárólag a földesuraságtól származtatta. Ld.: Sachinhalt und wirtschaftliche Bedeutung der Weistümer im deutschen Kulturgebiet. Baden—Wien. 1934. Jellemző, hogy az említett szerző vizsgálódásait a korabeli irodalomban is „jog és gazdaságtörténeti nihilizmusnak" tekintik. (Z. R. G. Germ. Abt. 1935. 323.1.). Hasonló nézeteket hangoztat Karl Hans Ganahl : Die Mark in den älteren St. Galler Urkunden. Z. R. G. Germ. Abt. 1940. 199., 208., 212., 214. 1. stb. Folytatás : Z. R. G. Germ. Abt. 1941. 30., 32., 34., 40., 45., 53.1. stb. A germán kori földközösség létezését tagadja Fr. Steinbach is : Gewanndorf und Einzelhof. Düsseldorf. 1927 és más müveiben. A középkori telekviszonyok közösségi vonatkozásait tagadja és az agrárkommunizmus feltevése ellen argumentál H. Th. Hoederath : Hufe, Manse und Mark in den Quellen der Großgrundherrschaft Werden am Ausgang der Karolingerzeit. Z.R.G. Germ. Abt. 1951. 220—222., 233.1. stb. Hasonlóan К. Wührer : Beiträge zur ältesten Agrargeschichte des germanischen Nordens. Jena. 1935. A régi tanítás ellen irányul a szerző másik müve is : Twing und Bann. Eine Studie über Herkunft, Wesen und Wandlung der Zwing- und Bannrechte. Wien. 1935. Az angol irodalomban: О. Stephenson: Mediaeval feudalism. Ithaca—New York. 1942. Ua. : Mediaeval History. Europe from the second to the sixteenth century. New York—London. 1943. W. Oorbett: England (to о 800) and english institutions. Cambridge Mediaeval History. 1926. 342 А. И. Данилов: Критике допшинской концепции... 8. I. Vö.: R. Kötzschke: i. m. 68—69., 215—216. 1. 343 Vö.: F. Ja. Poljanszkij: Árutermelés a feudalizmusban. Az MTA Történettud. Int. Ért. 1953. 1—6. sz. 142—143. 1. FrantiSek Graus: A feudalizmus válsága a XIV. században. Középkori egyetemes történet. П. (IV) Bpest. 1958. 133. 1. 10*
