Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 145 ros szomszédot (Grenznachbarn) jelent.329 Ezt a koncepcióját jórészt azonos formában megtaláljuk már korábbi írásaiban. Az egész felfogás azon nyugodott, hogy M. Thevenin és H. Schotte nézeteível azonosította magát, bizonyítottnak vélte a kifejezetten Mark-közösségre utaló források teljes hiányát a frank és azt megelőző korban.330 H. Wopfner és H. Stäblerrel szemben azt igyekezett bebizonyítani, hogy a közösség jogosultjai önállóan rendelkeznek porciójukkal, így azután a H. Wopfner által felhozott ,,cives"-t, ,,paganes"-t egyszerűen ,,földtulajdonosok"-nak (Grundeigner) magyarázta. Ha eltekintünk is attól a rendkívül gazdag forráselemzéstől, mely a korai germán „pagus", ,,gau", „cives" fogalmakat illette a korábbi történeti irodalomban, látható, hogy nyilvánvaló ellentmondásba keveredett Dopsch felfogása a közismert történeti tényekkel. A frank időben a „gau" vagy „pagus" egy nagy földterületet jelentett. Területe rendszerint több falut ölelt fel, melyben a falu a hozzátartozó közösségi Mark-kai alkotott területi egységet. A „cives", „paganes" pedig a közösségi köteléknek a tagja.331 A fogalmak határozatlansága egyáltalán nem jogosítja fel a történetkutatót arra, hogy a földközösség látható nyomait nemlétezőnek tekintse. A frank-korabeli források, többek között az A. Dopsch által is helytelen megvilágításba helyezett Chilperieh ediktum, valamint a Lex Salica kétségtelenül egy régi intézmény történeti létezése mellett tanúskodnak.332 Egyáltalán nem a történetkutatás „menekül" a germán agrárkommunizmus feltevésébe, hogy a történeti összefüggéseket áthidalja, hanem a történeti folyamatok viszonylág akadálytalanabb felismerése késztette a korábbi polgári történetkutatást arra, hogy a falusi földközösség történeti elsődlegességét részben elismerje a ,,magántulajdon"-nal szemben. A Mark-közösségre vonatkozó általánosan elismert tanítással szemben az irányzatosan tagadó nézet menekült ténylegesen a források önkényes értelmezéséhez és jutott el oda, hogy a „commarcani"-t szomszédos földtulajdonosoknak tekintse,33 3 és a „communes", „consortes", „socii" fogalmakat valamiféle osztatlan örökség részeseiként magyarázza. A. Dopsch különösen a jogászoknak vetette szemükre, hogy ezeket a fogalmakat összetévesztették a Mark-közösséggel, valójában pedig nemcsak a jogtörténettel foglalkozó kutatók, de számos tudományág kapcsolódó vizsgálódásai is általánosan elismerték a germán Mark-közösségről szóló tanítást. A korábbi források fogalmainak összehasonlítását a késő-középkori nyelvhasználattal mereven elvetette a Mark-közösséget tagadó nézet. H. Wopfner ezzel szemben állította, hogy a késő-középkori források is hasonló értelemben használják a „Nachbarn" fogalmat.334 A Capitulare Saxonicum (797) és más 329 ,,. . .vicini, commarcani und consortes nicht als Markgenossen gefaßt werden müssen, sondern Grenznachbarn bedeuten." Ld. A. Dopsch: uo. 19., 63. 1. 330 A. Dopsch: Die Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit. I. 369. 1. Vö.: I/o.; Grundlagen... I. 366—367. 1. 331 H. Wopfner: Beiträge zur Geschichte der älteren. . ., Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung XXXIV. Band. Innsbruck. 1913. 24—25. 1. Megjegyezhető, hogy már jóval A. Dopsch előtt M. Thevenin a „paganses"-t minden közösségi összefüggés nélkülinek tekintette. Ld.: Études sur la propriété au moyen âge. Les „communia" dans les germaniques du VII au XI siècle. Bibliothèque de l'École des Hautes Études 73. Paris. 1887. 138. 1. 332 Vö.: Urkunden zur deutschen Agrargesch. . . 9., 11. 1. 333 A. Dopsch: Die Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit... I. 374. 1. Vö.: Grundlagen... I. Teil, 273. 1. 331 H. Wopfner: Entgegnung „Zur Frage der Markgenossenschaft", 735. 1. 10 Századok
