Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
142 HORVÁTH PÁL forrásanyagából napfényre került Mark az ősi faluközösség maradványa. R. Schröder is azt tanította, hogy a földközösség a VI. századig uralkodó volt, és annak kisajátítása a frank időkben folyt ós később teljesen áldozatul esett az egyházi és világi nagybirtok fejlődésének.309 Az ,,Allmend"-re korlátozott Mark-közösség kialakulását pedig C. Schwerin is mint a közösségi szabadok elszegényedését fogta fel, melynek során a közösséget a feudális nagybirtokhoz kötötték a földesurak.310 Azok a kutatók is, akik részben a régi felfogás tagadóinak hatása alá kerültek, kénytelenek voltak megállapítani azt, hogy a korábban, forrásszerűen talán hiányosan bizonyítható intézmény a középkori gazdaság hanyatlása idején lényeges maradványaiban megtalálható. Az erdők, mezők és egyéb területek gyakran közös használatban találhatók,31 1 sőt az urasági és paraszti kezelésben álló szántók is igen nagy gyakorisággal elegyesen feküdtek egymás mellett. Az ilyen felfogás ellen lépett fel már korábban M. Thevenin ós Fustel de Coulanges. Ezt követően a már említett R. Hildebrand foglalt el leginkább szélsőséges álláspontot, amikor a régi német Mark-közösségről szóló tanítást a kutatók agyrémének és fantáziának tekintette.31 2 Hasonlóan tagadni igyekeztek a korábbi nézeteket Rübel, H. Schotte, С. Саго, W. Fleischmann. A. Dopsch most ezeket a nézeteket kívánta feleleveníteni és kutatásaival megalapozni. Az említett szerzők a földközösség önálló létezését tagadták. Az ilyen nézetek azonban csak a régi tanítás egész rendszerének megsemmisítésével tudtak volna elismerést nyerni. A. Dopsch ennek érdekében állította, hogy a „communia" egyáltalán nem jelentett közös tulajdont, hanem csak valamiféle együttes használatot.313 O. Gierke alapján igyekezett bizonyítani, hogy a középkorban az úrnak volt csak sajátja (Eigen), a közösségnek pedig csak használata vagy élvezete az „Allmend" felett.314 Eltekintve attól, hogy modern tulajdoni fogalmaink bármelyikének alkalmazása ezen viszonyokhoz nem takarja a történeti valóságot, itt A. Dopsch felfogása a földközösség ősi formájának tagadását igyekezett szolgálni. Hasonlóan a „marca", „commarca", „confinium" fogalmakat igyekezett elszakítani földközösségi értelmüktől. Szerinte a Mark gyakran magántulajdonban levő földet is jelentett,31 5 amely felett a földtulajdonosnak teljesen szabad rendelkezési joga volt. R. Hildebrand szélsőséges nézeteitől igyekezett ebben is elhatárolni magát és megelégedett a földre vonatkozó közös tulajdon létezésének tagadásával. Szerinte a „marca communia", a „communia", „pascua communia", „silva communis" csupán használati közösséget takarnak, amit azután minden értelmétől azzal is megfosztani kívánt, hogy annak ideális módját (eszmei hányad) elvetette és szigorúan realizált használati rendet (meghatározott hányad) feltételezett. A tanítás ebben a formájában a Mark-közösség létezését akarta aláásni, azaz éppen azért nem kívánt a nyilvánvalóan közösségre utaló kifejezésekben sem föld-309 R. Schröder: Lehrbuch der deutschen Rechtsgesch. . . . 217., 127. 1. 310 Vö.: G. Fr. Schwerin: Grundzüge der deutschen Rechtsgesch. . . 44—45. 1. 311 R. Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgesch. . . . 505. 1. 312 Recht und Sitte auf den verschiedenen wirtschaftlichen Kulturstufen. 1896, valamint Recht und Sitte auf den primitiven wirtschaftlichen Kulturstufen, 2. Aufl. 1907. A munkákra utal A. Dopsch: Die Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit. . . 363. 1. 313 A. Dopsch: Die Markgenossenschaft in der Karolingerzeit. 257. 1. Vő. : Grundlagen... I. 361. 1. 314 A. Dopsch: Die Markgenossenschaft in der Karolingerzeit. 259. 1. 315 A. Dopsch: Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit. I. 365—366. 1. Uo. : Grundlagen... I. 360., 375. 1.
