Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
140 HOBVÄTH PÁL menyek fennmaradásának kutatásaitól. Éppen a földközösség történeti kutatásában is igen jelentős az a figyelem, melynek segítségével R. Kötzschke is különbséget tett a germán Mark-szervezet hajdan római területeken történő fejlődése és a tisztán germán fejlődést mutató területek között.30 0 A germán Mark-közösségről szóló tanítás egyoldalú tagadói azonban erre nem fordítottak figyelmet, de a római kontinuitás minden kimutatható eszközét a germánok agrárkommunizmusának elsődlegessége ellen fordították. A tendenciózus bizonyítás káros egyoldalúságával szemben a korábbi tanítást elfogadó polgári történetkutatás nem tudott egységes álláspontot elfogadni, sőt engedményeket tett annak és részben maga is átvette. Az egykor római területeken, így Itáliában, az Alpokban, Franciaországban és az Alsó-Rajna vidékén R. Kötzschket pl. semmi nem akadályozta meg abban, hogy kimutassa a földek általánosan ismert felosztásának, a felosztatlan (pro indivisio) közös vagyonnak, a földek minőség szerinti szétszórtságának létezését, de bizonyítatlanul hagyta következtetését, hogy mindez a késő római időkből való.30 1 Az említett területek viszonyainak leírásában, a jórészt A. Meitzen tanításain alapuló nézet következtetésében tényleges engedményt jelentett a közösségi teória egyoldalú tagadásának. A több évtizedes történetkutatás a germánok korai társadalmára vonatkozóan, ha szórványos, de számottevő forrás bizonyságát tudta felmutatni a hajdan általános falusi földközösségnek. A. Dopsch ezeknek értékét azzal igyekezett aláásni, hogy egyszerűen bizonyítatlannak vagy kétértelműnek tulajdonította azokat.20 2 H. Wopfner, aki a régi tanítást fenntartotta és igyekezett az idevágó korban is új forrásokra támaszkodni, rendkívül nehéz akadályt jelentett A. Dopsch nézetei elterjedésének. Ezért éleződött ki éppen a köztük folyó vita a falusi földközösség történeti kérdéseiben. A források jelentőségének A. Dopsch által történő aláértékelése mindenesetre az ellenkezőt sem bizonyítja, amint a kutatók túlnyomó többsége is elismerte, hogy sem a római írók adataiban, sem frank nép jogokban a valódi egyéni földtulajdon nem található, hogy a korai germán társadalom ténylegesen nem ismerte az uraságot.30 3 Ennek következtében a korábbi tanítás kiterjesztése és forrásszerű kibővítése inkább célravezetőnek tűnt. Kétségtelen, hogy a forrásoknak a Mark-kai összefüggésbe hozott gyakori kifejezései, mint a marca, communia, commarcani, consortes stb., nem minden esetben jelentettek kifejezetten földközösséget, amit számos kutató hangsúlyozott.304 Hasonlóan a közösségi településre utaló helységnevek nem jelentettek megbízható forrást a faluközösség viszonyainak feltárásában. A józan polgári történetírás is felismerte azonban, hogy pl. a Lex Ribuaria, a Lex Wisigothorum régebbi szövegei említést sem tesznek a földmagántulajdonról. Az alemannoknál pedig 300 R. Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgesch. ... 213. 1. 301,,. . . So bestand eine Flurgliederung und Bodenteilung, welche trotz eingetretenen Wandels, im Grunde aus den Verhältnissen der spätrömischen Zeit hervorgegangen war." Uo. 261—256. 1. 302 „Tätsächlich konnten bis jetzt sichere und unzweideutige Belege für einen altgermanischen Agrarkommunismus aus dem reichen Quellenbestande der Karolingerzeit nicht nachgewiesen werden." A. Dopsch: Die Markgenossenschaft der Karolingerzeit. Verfassungs- und Wirtschaftsgesch. . . 263. 1. 303 ,,.. .vezetőit maga a nép választotta.. ." Vö.: C. Fr. Schwerin: Grundzüge der deutschen Rechtsgesch. . . . 23. 1. 304 H. П. Грацианский : Бургундская деревня в 10—12. столетиях. Москва—Ленинград. 1935. 138., 143. 1. J. Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgesch. ... I. 25. 1.
