Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 129 osztásnak tulajdonítottak alapvető jelentőséget. V. N. Latkin hasonló nézeteket vallott, és a „mir" fő feladatát az újrafelosztásban látta.239 A földeknek a faluközösség keretében szemlélhető egyenlő újrafelosztását tisztán a kincstári érdekekkel igyekeztek megmagyarázni. A hivatalos történeti irodalom a faluközösség eredetére igyekezett választ keresni, de irányzatossága következtében azt nem megfelelő korban kereste, így jórészt háttérbe szorult a XIV—XVI. század előtti földközösség története és egyáltalán a falusi földközösséget igyekeztek leszűkíteni az állami financiális érdekeket is szolgáló újrafelosztás rendjére. Az állam által létrehozott faluközösség gondolata azonban távolról sem volt bizonyított. A kutatók választ keresve a közösség eredetére, azoknak a népeknek az életében kezdték figyelni a faluközösséget, ahol még nemrég alakult ki; így a déli kozákoknál a Kaukázusban, Közép-Oroszország egyes területein, de különösen Szibériában a közösségi viszonyok alakulása területén történetileg még a XIX. században is folyó átalakulások zajlottak le. F. I. Leontovics az „auP'-okban (falusi közösség) élő kaukázusi hegylakók társadalmának leírásával akkor még szemlélhető viszonyokra hívta fel a figyelmet.240 Hasonló viszonyokat korábban D. Ja. Szamokvaszov is kimutatott Kurszk, Csernyigov, Poltava kormányzóságokban, ahol a falusi földközösséggel egyidejűleg a nagycsaládi közösség maradványait is felismerték.241 M. M. Kovalevszkij pedig a kaukázusi entográfiára támaszkodva beható elemzésnek vetette alá a hegylakók közösségét és azt írta, hogy „sehol nem találkozott a magántulajdon túlnyomó uralmával".24 2 A XVIIL század szibériai parasztságának történetébe betekintve V. N. Latkin is azt látta, hogy körükben az obscsina-földbirtoklás uralkodó volt, az újkori obscsina történetében általánosan bizonyított újrafelosztás pedig hiányzott.24 3 N. P. Pavlov-Szilvanszkij és sok más is ebben az összefüggésben vitték lényegesen előbbre az intézmény történeti vizsgálatát. V. N. Latkin, bár láthatóan az ilyen irányú kutatásokat ismerte, a tények megállapításán túl nem tudott lépni. Az obscsina korábbi létezését tagadó nézeteket minden ellenkezés nélkül elfogadta. így azután a svéd háború következtében létrehozott fejadó lett nála az egyszerű magyarázata a közösségi rend keletkezésének.24 4 A századvégi orosz történeti irodalomnak egyik központi kérdése lett a falusi földközösség. Kiemelkedő jelentőségre tettek szert V. 0. Kljucsevszkij, G. F. Bljumenfeld, M. A. Djakonov, P. A. Szokolovszkij, Szobjesztyanszkij, N. A. Roskov, M. M. Bogoszlovszkij, A. Ja. Jefimenko stb. kutatásai az említetteken kívül. A középkori falu társadalmával kapcsolatos kiterjedt vizsgálódás természetesen számos eredményre is vezetett, de a régi történetietlen tanítások is megtalálhatók az említett szerzőknél, melyeknek kései maradványait M. N. Pokrovszkij tanításai képviselték. 239 «Переделы, равно как и раскладка податей и повинностей, сделались функцией мира...» Ld. : В. Н.Латкин: Учебник истории русского права периода империи (XVTII— XIX. ст.). С.-Петербург. 1909. 192., 219. 1. : 240 Адаты кавказских горцев. Материалы по общинному праву северного и восточного Кавказа. 1. изд. Одесса. 1883. 175., 191., 193., 273., 364-365. 1. 241 Vö. : Д. Я. Самоквасов: История русского права. Том. I. Начала политического быта древнерусских славян. Варшава. 1878. 235—236. 1. 242 «...мы не встречаем... подавляющаго господства частной собственности.» М. М. Ковалевский : Закон и обычай на Кавказе. Том 1. Москва 1890. 63. 1. 243 В. И. Латкин: i. m. 190. kk. 1. 244 Uo. 441—442. 1. 9 Századok
