Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 82
102 FÜGEDI ERIK jegyezték fel a taxa összegét, ezért nem tudunk tiszta képet alkotni a taxa magasságáról. Egészben véve a taxa a cenzusnak valamivel több mint a fele, de az adatokból nem világos, bogy ezt az összeget hogyan érték el: úgy, hogy a helységeknek csak egy részét adóztatták-e meg, vagy úgy, hogy a helységekre csak a cenzus felét vetették ki adóként. A részletes adatok igen változó gyakorlatra mutatnak. Voltak falvak, amelyek a cenzus összegét fizették meg másodszor, voltak olyanok, ahol a cenzusnál kevesebbet, de olyanok is, ahol a cenzusnál többet fizettek.66 Felmerülhet az a gondolat is, hogy ez a taxa extraordinaria azonos az állami dica-val, ill. annak azzal a részével, melyet a Jagellók korában a király sokszor engedett át a földesuraknak. Ezt a feltevést az 1492. évi bevételek alapján el kell vetnünk. Ebben a kötetben ui. külön számolják el az érsek által a birtokokra kivetett taxa extraordinariat és külön a királyi adónak azt a részét, amelyet az érseki birtokokon a király az érseknek engedett át,67 Bárhogyan is vetették ki a rendkívüli taxát, a földesúri terhek közt jelentős helyet foglalt el, mert a legjelentősebb tehernek a (cenzusnak) legalább 50%-ával növelte a jobbágy pénzkötelezettségét. * A rendszeres jövedelmek közé tartozott a malom vám és a malombérlet. 1. sz. táblánkon ezt a bevételt két különböző tételre bontottuk, mert az érseki falusi malmok jövedelmét a körmöcbányai malom bérlete erősen torzította volna. Ezt a malmot a város bérelte évi 300 fl-ért. Ha ezt az összeget a többi malom jövedelmével összehasonlítjuk, akkor különösen tanulságos arányokban lép elénk a kor városa és falva közti éles különbség. Ehhez még csak azt kell megjegyeznünk, hogy a falusi malmok jövedelmének mind-Ezek a következők: Berzence Census Taxa 6,50 20,— . . 32,10 22,— . . 39,25 48,— . . 10,32 24,— . . 285,54 284,— . . 42,— 19,— . . 10,25 9,50 8,79 18,50 4,80 14,— 8,— 8,— 3,68 3,75 . . 20,28 2,— Kéménd Kövesd Bajót Imely Németszőgyén Számbelileg értékelve ezt az összeállítást: a cenzussal nagyjából azonos 4 helység taxája a cenzusnál nagyobb 5 a cenzusnál kisebb 3 67 Jellemző, hogy 1493-ban a következő külön számlákat vezették: „Introitus de dica regia in cottu ... Anno Domini 1493 exacta" (Libro di entrata et usita 1493. fo. 14). ,,Introitus pecuniarum de pertinentiis castri Strigoniensis de subsidio per illustrissimum reverendissimum dominum cardinalem Strigoniensem imposito et exacto 1493" (uo. fo. 24). Az aránvokra jellemző, hogv a szentkereszti uradalom dicája 330,— fl., subsidiuma (taxája) 329,— fl. volt.
