Századok – 1960
Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1
A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1960 3 véve a számára igen kellemetlen tényt, hogy a munkásosztály a politikai hatalom részesévé vált. Az ország népe elé kellett tárni a nemzeti újjászületés programját, egyenes választ adva a nagy kérdésre: mi valósítható meg a munkásosztály és az egész dolgozó nép vágyaiból az adott helyzetben? A nemzeti újjászületés programját a kommunista párt dolgozta' ki és tárta a nagy nyilvánosság elé. A kommunista párt fogott hozzá elsőnek az élet megszervezésének és az új hatalom megteremtésének munkájához: az egyetlen párt volt, amely a demokratikus nemzeti újjászületés programját képes volt megalkotni és a lassan újjászerveződő többi pártoknak — amelyeket közreműködésre hívott — elfogadásra ajánlani. Ezt a programot fogadta el a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely 1944 december elején — a több mint fél évvel korábban létrejött Magyar Front örököseként — Szegeden megalakult. Ezt a programot támogatta a debreceni nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány programnyilatkozatának is alapjául szolgált. A társadalmi átalakulás halaszthatatlanul megoldandó feladata volt a földesúri nagybirtok felosztása, az antifeudális agrár forradalom véghezvitele. Ezt követelte a demokratikus rend közvetlen politikai érdeke, mert a magyar reakció egyik oszlopának ledöntéséről, az egyik fő kizsákmányoló osztály megsemmisítéséről, s ugyanakkor a nincstelen és szegényparasztok évszázados vágyának a teljesítéséről volt szó. A munkásosztály forradalmi pártja emelte magasra a demokratikus agrárforradalom, a földosztás zászlaját; a munkásosztály saját ügyévé tette a parasztság földreform követeléseinek kielégítését. A parasztság megnyeréséért, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra megerősítéséért vívott harc egyik alapvető kérdése volt ez. Emellett az úri földek azonnali felosztását követelte az ország gazdasági talpraállításának az érdeke is. A földosztás elhúzódása azzal a veszéllyel is járt, hogy a földesúri földek jelentős része — gazdáik és intézőik nyugatra menekülése és gazdaságuk szétziláltsága miatt — bevetetlen marad. A mezőgazdaság általános háborús leromlása s a jószágállomány jó felének elvesztése amúgyis a mezőgazdasági termelés nagyfokú visszaesését idézte elő. Ha ehhez még az járul, hogy a földek egy része a gazdátlanság miatt bevetetlen marad, a következmények még súlyosabbá válnak. A földreform az újjáépítési program olyan követelése volt, amellyel nem mert nyíltan szembefordulni egyetlen politikus sem, aki magát demokratának vallotta. És ekkor minden reakciós ember, ha a politikai életben mutakozott, sürgősen demokratának nyilvánította magát. A burzsoázia kisajátítása, az ipari termelőeszközök általános köztulajdonba vétele — vagyis más szóval: a szocialista forradalom eme alapvető feladata — ekkor még közvetlenül nem volt napirenden. A szocialista forradalom pártja, a kommunista párt nem habozott, hogy ezt a magyar munkássággal megértesse, és erre a kérdésre is egyenes választ adott. Azt azonban meg kellett mondani a munkásosztálynak és az egész népnek, hogy a kartellek és trösztök uralmának befellegzett Magyarországon, hogy a bankokat és nagytőkés szervezeteket a demokratikus állam ellenőrzése alá kell helyezni, a tőkés kizsákmányolást korlátozni kell, a 8 órás munkaidőt, a munkásmozgalom régi követelését végre törvénybe kell iktatni és a munkásság számos régi szociális követelése is teljesítendő. Az újjáépítési program mindezt tartalmazza. • 1*
