Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70

AZ OSZT R Α Κ—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE 91 államok megteremtésének a lehetősége és 1917 Októbere között fennállott. A hivatalos szociáldemokráciának a nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja és gyakorlata csak erősíthette az elnyomott népekben a helytelen és káros illúziókat a nemzeti-függetlenségi mozgalmak élén álló * nacionalista csopor­tok és személyiségek, valamint Franciaország és Anglia, de főleg az Egyesült Államok szerepével kapcsolatosan. Az imperialista nagyhatalmaknak, elsősorban az Egyesült Államoknak a tekintélyét csak növelhette az a versenyfutás, amely 1918 októberében indult meg kegyeik elnyeréséért. Október 11-én került sor Andrássy Gyula svájci kiküldetésére.14 8 Andrássy találkozni szeretett volna az angol és francia követtel, de elég nagyfokú tartózkodásra talált felelősebb személyiségek részéről, és csak a francia követség nem hivatalos megbízottjával nyílott alkalma összejönnie.14 9 Svájcban érte a hír az uralkodó október 16-i mani­fesztumáról,15 0 ' amely a Monarchiát szövetségi államnak nyilvánította és Magyarországról szólva — bizonyos fenntartásokkal — a következőket tar­talmazta : ,, . . . új alakulás, amely a magyar szent Korona országainak integritását semmi tekintetben sem érinti". Andrássy végzetes jelentőséget tulajdonított a manifesztumnak, figyel­men kívül hagyva azt a tényt, hogy meghozatala nem a kezdetét, hanem inkább a végét jelezte egy folyamatnak. Az uralkodó kiáltványa már nem tehetett eleget a neki szánt feladatnak : nem elégíthette ki az elnyomott népeket, nem tudta leszerelni nemzeti-függetlenségi követeléseiket.15 1 Időközben elkészült a Monarchia jegyzékére készített amerikai válasz, melyet október 19-én nyújtott át Lansing a washingtoni svéd követnek, azzal a kéréssel, hogy továbbítsa a Monarchia külügyminisztériuma számára. Az amerikai válaszjegyzék, amely kifejtette, hogy az időközben beállt fej­leményekre való tekintettel az Egyesült Államok túlhaladottnak ff-kinti a 14 pontnak a Monarchiára vonatkozó megállapításait és ezért az azok alapján való tárgyalás vagy megegyezés időszerűtlenné vált,152 nagy megdöbbenést és pánikot okozott Bécsben és Budapesten egyaránt. A koronatanácson,153 mely október 22-én ült össze, egyetlen napirendi pont szerepelt : állásfog­lalás az október 18-i amerikái jegyzékkel kapcsolatban. Bevezető szavaiban az uralkodó utalt arra, hogy az október 16-i manifesztum — véleménye szerint — megteremtette az alapot a Wilsonnal való tárgyalások vitelére. Felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára és az abból adódó nagy felelős­ségre. Az amerikai válasz elemzését egyébként átengedte külügyminiszteré­nek, gróf Buriánnak, aki az uralkodó szavaihoz kapcsolódva hangsúlyozta, hogy igen nagy körültekintéssel kell cselekedni és mindenesetre halogató taktikához kell folyamodni. Wilson válasza — mondotta Burián — megíté­lése szerint lehetőséget nyújt a Monarchia diplomáciája számára, még hozzá nem azzal, amit kimond, hanem amiről hallgat. Különösen a válaszjegyzék utolsó bekezdését vélték a Monarchia külügyminisztere és szavaihoz kap­csolódva mindenekelőtt báró Spitzmüller pénzügyminiszter igen előnyösnek a további alkudozások szempontjából. 148 Andrássy: i. m. 277. 1. »« F. R. 1918. Suppl. 1. II. k. 369. 1. i 160 Népszava. 1918. okt, 18. 151 Temperley: i. m. IV. k. 102. 1. "2F. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 368. 1. 153 O. L. Filmtár. Közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek. (G. M. K. P. Z. 553.).

Next

/
Thumbnails
Contents