Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Oţetea; A.: A román történettudomány fejlődése 1944. augusztus 23. után 914

A KOM Λ Ν TÖRTÉNETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE 1944. AUGUSZTUS 23. UTÁN 925 működő Párttörténeti Intézet két kötetben adott ki. Ezek a munkák is bizonyítják a román marxista történetírás nagy iejlődését. Történettudományi intézeteink tudományos tevékenysége tükröződik az általuk fenntartott időszaki kiadványokban is: A Studii-ban, valamint a Studii si matériáié de istorie medie, modem í si contemporanä (mindkettő a bukaresti Történettudományi Intézet gondozásában) ; továbbá a kolozsvári és Iasi-i Történettudományi Intézetek Studii si cercetari stiiniifice című periodikájában. * Tevékenységének kibontakozása során azonban nem minden történész számolt azzal, hogy olyan körülmények között élünk, amikor a proletariátus szüntelen és kérlelhetetlen osztályharcot íolytat a kizsákmányoló osztályok maradványai ellen, amelyeket ugyan eltávolítottak a politikai hatalomból ós szétvertek a gazdasági élet szektorában, de még nem szorultak ki az ideológia területéről. A régi burzsoá társadalom erői és tradíciói ellen folytatott harc nem ért véget a proletariátus diktatúrájának kivívásával. Az imperialista országok propagandájától bátorítva, a régi kizsákmányoló osztályok maradványai a szocializmus ellen folytatott harcukat ideológiai területre tették át. Ebben a harcban különösen kiszolgálják őket a marxizmust meghamisító revizionisták. A burzsoázia ideológiai maradványai tartósan bújnak meg az emberek tudatában és megkönnyítik a munkásosztály ideológiájától idegen koncepciók továbbélését. Ez a magyarázata annak is, hogy egyes kutatókat miért befolyásolhattak olyan tézisek és felfogások, amelyeket a marxista tudomány már régen elítéli. Ezek ily módon tudatosan vagy önkénytelenül a burzsoá ideológia, a munkásosztály ideológiája ellenségének hordozójává váltak. A burzsoá eszmék, a nacionalizmus hatása világosabban mutatkozott meg néhány olyan történésznél, akik Románia első világháborúban való részvételének jellegét úgy ábrázolták, hogy ez a burzsoá—földesúri imperialista politika igazolásához és a népi tömegek szerepének semmibevételéhez vezetett. A burzsoázia különböző frakciói szerepének túlértékelése a függetlenség megszerzéséért vívott harcban hasonlóképpen a tömegek részvételének háttérbeszorítását eredményezte. Ily módon burzsoá munkákra és forrásokra támaszkodva, objektivista módon interpretálva az eseményeket és elégtelen mértékben használva a pártdokumentumokat, egyes történészek nem marxista következtetésekig jutottak, a burzsoáziát és képviselőit úgy ábrázolták, mint a nemzeti érdekek harcosait. Holott a gyakorlat arra tanít, hogy a burzsoá ideológiának tett minden engedmény, a marxizmus—leninizmus téziseinek bármilyen visszautasítása, bármilyen eltérés a dialektikus materializmusnak a világról alkotott felfogásától, — a társadalmi jelenségek kutatása és magyarázása során a burzsoázia ideológiai álláspontjaira való lecsúszást eredményez. Az ilyesfajta megnyilvánulásokkal szemben tanúsított engedékenység az osztályellenség előtti behódolást jelent. A Párt segítségével a történészek harcba indultak az említett hiányosságok felszámolásáért és arra törekednek, hogy a történetírást a szocializmus más, a kulturális, a politikai, a társadalmi és a gazdasági területen elért eredmények színvonalához emeljék íel. A Tratatului de Istoria Romíniei (Románia Történetének Egyetemi Tankönyve) kidolgozása lehetővé fogja tenni az összes ellentmondásos problémák