Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay-Havas Ervin: Adalékok az USA rabszolgatartó államainak gazdaság- és társadalomtörténetéhez. 1791–1861 893
898 SZUHAY-HAVAS ERVIN rúgott, 1862-re elérte a hárommilliót, 1859-re pedig a négy és fél millió bálát.2 6 A gyapottermelők exportra dolgoztak. Az amerikai textilipar fejlődése ellenére 1859-ben csak az össztermelés egyötödét dolgozták fel az USA-ban, fele Nagy-Britanniába, a többi egyéb európai országokba került.2 7 Jellemző a gyapottermelés jelentőségére, hegy 1860-ban az amerikai gyapottermés értéke 192 millió dollárt tett ki, azaz az egész amerikai export értékének felét.2 8 A rövidszálú gyapot dominál a piacon, 1810-ben tízszer annyit termelnek belőle, mint a tengeri szigetiből. A túltermelési válság azonban már 1800 és 1807 között jelentkezik, amikor a liverpooli piacon felére száll a gyapot ára. A termelő addig a szó szoros értelmében mesés árat kaphat gyapotjáért, egy Wade Hampton nevű ültetvényes például 1799-ben 90 ezer dollárt kap a dól-karolinai ültetvényén learatott gyapottermésért.29 A fejlődést elősegítette az a tény, hogy a gyapottermelés bizonyos mértékig könnyebb és kifizetődőbb, mint a rizs vagy a cukornád termesztése. A gyapottermelés nem kíván különösebb szaktudást, ezzel szemben egész évben foglalkoztatja a termelőket. Smith amerikai gazdaságtörténész is ezen a véleményen van, amikor kijelenti, hogy mivel a gyapottal az év hosszabb időszakán át van munka, mint bármilyen más növénnyel, a le nem dolgozott időért fizetett bért a minimumra lehetett leszorítani.30 Persze, hogy a minimumra! Hiszen a rabszolga még a bérmunkásnál is olcsóbb munkaerő volt és egyáltalában nem kellett fizetni! A rabszolgák felügyelők ellenőrzése alatt csoportokban végezték a munkát. A felügyelők bére sem jelentett különösebb megterhelést az ültetvényes számára. Az aratáshoz asszonyokat és gyermekeket is felhasználtak. Mivel a gyapot termelésénél egy munkás jut 3 —10 acre 31 földterületre (a kukoricánál vagy a búzánál egy munkásnak 30 acre-nyi területen kell dolgoznia), a felügyelet is könnyebb volt. A gyapottermelés egy másik előnye, hogy a termesztéshez nincs szükség nagyobb ültetvényre, sőt gépi berendezésre sem, mint a cukornád esetében. Gyapotot egyként kifizetődő volt nagy ültetvényeken, rabszolgák százaival, és kisbirtokon 2—3 rabszolgával termelni. Elsőnek Georgia és Dél-Karolina tér át a gyapottermelésre. Me'g 1812-ben is ez a két állam adja az amerikai export egyharmadát,1 2 A gyapottermelés központja azonban nem statikus. A nyugati irányú terjeszkedéssel párhuzamosan nő a termelés, ugyanakkor azonban a gyapottermelés szempontjából nagy eltolódások történnek az egyes államok gazdasági jelentősége terén. Dél-Karolinából és Georgiából először Tennessee-be kerül az értékes növény. Az 1812-es angol-amerikai háboiú után bekövetkezik Alabama, Mississippi és Louisiana annexiója. Ezek az utóbbiak 1830-ra már többet termelnek, mint az Atlanti óceán partján elterülő államok. Arkansas és Florida megszerzése után a telepesek Texasba is elviszik a gyapotot. így alakul ki fokról fokra az óriási ,,cottonbelt" (gyapotövezet), amely kelet-nyugati irányban ezer, észak-déli irányban pedig 200—700 mérföld hosszúságban és szélességben terpeszkedik. A gyapotövezet kilenc állam területét foglalja magában. Nem csoda tehát, hogy a termelés minden 10 —12 évben megduplázódik. Az 1820-as termelés 160 millió font gyapotja így lesz 1860-ra 2 milliárd 300 millió font súlyú árúvá!33 A nyugati terjeszkedést az is elősegíti, hogy a nagy ültetvényesek magas áron felvásárolják a kisbirtokosok farmjait és ezzel nagy tömegeket űznek nyugati irányban. Elvándorolnak nyugat felé maguk a gazdag ültetvényesek is, hiszen az üres és termékeny síkságokon szinte ingyen juthatnak földhöz.3 4 A következő két táblázat világos áttekintést nyújt a gyapottermelés 1791 és 1834 közti növekedéséről, valamint az újabbkeletű rabszolgatartó államok gazdasági súlyának növekedéséről.3 5 Ha az üzemi formákat tekintjük, a legújabb amerikai történelmi művek használatánál nagyfokú óvatossággal kell élnünk. Még a rabszolgatartást elítélő szerzők is megnémulnak, ha arra kerül a sor, hogy a birtokarányokat vázolják. Blake például " fílake:, i. m. 159. 1. " Uo. 38 Uo. " Uo. — Sajnos nem ismeretes Hampton birtokának területe és a termés mennyisége. "Smith: i. m. 136. 1. " 1 acre = 0,46 hektár. "Smith; i. m. 137. 1. " Parkes, i. m. 205. 1. A gyapot negyven éven keresztül az egész amerikai export több mint 50%-át tette ki. " Foster: i. m. 200. 1. Foster emliti, hogy a nyugati terjeszkedés során a rabszolgatartók földcsalásokkal hatalmas birtokokhoz jutottak. Texasban például 1858-ig 68 millió acre-nyl földet loptak el a kormánytól, elsősorban a birtokaiktól távol élrt rabszolgatartók. " Federick J. Turner: Rise of the New West, 1819—1829. New York 1906. 47. 1.
