Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 871
888 rozsnyói Agnes ját, esetleges nyilas megtorlás elkerülése céljából, német védelem alá kell helyezni. Javaslatát megbeszélte Ambrózyval, majd kettesben átmentek a miniszterelnökségre, ahol közölték az ott jelenlevő miniszterekkel, Lakatossal, Rakovszkyval, Ilennyeivel. Schell belügyminiszternek Ambiózy kilcjtette, hogy erről Horthy nem mondana le, csak visszavonulna a hatalom gyakorlásától. Lakatos ezt az elképzelést keresztülvihetőnek tartotta, csupán Horthy előzetes jóváhagyását vélte szükségesnek.231 Vattay és Ambrózy vállalták Horthy jóváhagyásának megszerzését. Körülbelül ]/2 12 lehetett, midőn Vattay, Ambrózy és Tost Horthyval megbeszélték ezt a kérdést. Vattay, jóval éjiéi után, Horthy beleegyező válaszát tolmácsolta Lakatosnak,232 aki ennek megíelelŐcn érintkezésbe lépett Feine német követségi tanácsossal, majd Veesenmayerrel és körülbelül éjjel %3-kor233 a következő levelet intézte a német követhez: „Kegyelmes Uram! A magyar királyi kormány nevében tisztelettel közlöm Nagymélt óságoddal, hogy a kormány a helyzetre való tekintettel, a polgárháború és az ezzel járó vérontás elkerülése céljából elhatározta lemondását, annál is inkább, mert otyan eseményekről értesült, amelyekről eddig nem volt tudomása. Ugyanígy a Kormányzó Űr Ólőméltósága is elhatározta, hogy kormányzói tisztéről leköszön és visszavonul a magánéletbe. Ólőméltóságának kívánsága az, hogy magát és családját a birodalmi kormány oltalma alá helyezze és megbízott engem, juttassam el a birodalmi kormányhoz azt a kérést, hogy családjával együtt Németországban kapjon menedéket." Veesenmayer ezekután azonnal összeköttetésbe lépett Hitler íőhadiszállásával, örömmel jelentve Horthy szándékát.23 4 A náci Németország számára ez volt a legkedvezőbb megoldás: „Horthy erőszak nélküli eltávolítása" és a nyilasok legális úton történő hatalomátvétele azt jelentette, hogy — Horthy hallgatólagos közreműködésével — Magyarország megmarad Németország csatlósának. A kért német védelmet tehát Hitler biztosította Horthy és környezete számára. A diplomáciai tárgyalások eredményeiről azonban a katonák még nem értesültek. A hajnali szürkületben Bach von Zalewsky és Skorzeny serényen készülődtek a vár reggel 6 órára tervezett ostromára. A várban pedig Lázár tábornok sorakoztatta lel csekély számú testőrét az ellenállásra. Horthy és családja reggel 5-kor kelt. A család nőtagjait a pápai nunciatúrára Hildték át, 231 Ambrózy két vallomást tett erről a kérdésről. Az egyiket a Szálasi-per folyamán BM V 19430. 1946. II. 19.,részletesebben és világosabban mondja cl a kérdést 1945. jún. 19-i rendőrségi vallomásában BM V 55184. Imrédy-per anyaga. 232 A beszélgetés pontos rekonstruálására ma már aligha nyílik mód. Az események további menetére Vattay közlése gyakorolt befolyást. Kétségtelenül fennáll a lehetősége annak, hogy Vattay nem tolmácsolta híven Horthy álláspontját. Mindenesetre Horthy emlékirataiban (i. m. 277. 1.) határozottan tagadja, hogy hozzájárult volna a kormányzói tisztről való lemondáshoz és hogy magát és családját német védelem alá helyezte volna. Nézete szerint Vattay Horthyt féltve, meghamisította üzenetét. Természetesen Horthy álláspontját önmagában korántsem tarthatjuk perdöntőnek. Két mozzanat szól azonban Horthy álláspontja mellett. Az egyik Ambrózy vallomása a Szálasi perben (BM V 19430. 1946. H. 19.), aki szerint Horthy eleinte visszautasította Vattay javaslatát, majd később kijelentette, hogy „holnap beszélünk róla", de végleg nem fogíalt állást. A másik Lázár vallomása, aki szerint 16-án hajnali öt órakor Horthy még ellenállásra adott parancsot (BM V 19430. 1S46. II. 20. Lázár vallomása). Nézetünk szerint Horthy elutasító álláspontjának nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen hajnalban, változatlan katonai helyzetben, végül maga is kétségtelenül hozzájárult az ellenállás beszüntetéséhez. 233 Nemzetőr. 1944. okt. 24. 231 Bahn: i. m. 271. 1.
