Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844
868 NEMES DEZSfi itt az, hogy a hármasszerződós halvaszületett tervének elejtésével Mussolini a magyar—jugoszláv szerződést meghiúsítani akarta, s e célra olyan olaszmagyar szerződést javasolt, hogy Magyarországot szorosabban magához kösse. Nemes gróf közölte, hogy az olasz kormány Fiume egy részét ugyanolyan feltételek mellett akarja Magyarországnak rendelkezésére bocsátani, mint Jugoszláviának.45 A magyar—jugoszláv tárgyalások megindulásával a Bethlen-kormány elérte azt, hogy választási lehetősége keletkezett. Az egyik lehetőség: normalizálni viszonyát déli szomszédaival, hasznosítani ezt, gazdasági kapcsolatainak előnyös fejlesztésére és a későbbiek folyamán a kisantant magyarellenes katonai szövetségének lazítására, a kisantant-gyűríí áttörésére. A másik lehetőség: lemondania kisantant későbbi lazításának a jugoszláv—magyar szerződéssel biztosítható támpontjáról, lemondani a jugoszláv—magyar gazdasági kapcsolatok előnyös fejlesztéséről és megkötni az olasz—magyar barátsági szerződést. Ez utóbbi gazdaságilag Magyarországnak nyújt kevesebb, Olaszországnak több előnyt. Viszont a Bethlen-kormány a megkötendő olasz—magyar szerződés révén az egyik európai nagyhatalom (már amennyire nagyhatalom) nyílt barátságát kapja meg. Mégpedig egy olyan hatalom barátságát, amelyik nem volt megelégedve azzal, amit a világháborús szövetségeseitől a zsákmány felosztásánál kapott és mielőbbi új háborús kalandokra vett irányt. Magyarország tényleges érdekei azt követelték, hogy élve az adódó lehetőséggel, rendezzék a jugoszláv—magyar viszonyt mindkét ország hasznára. A horthysta uralkodó körök kalandor külpolitikájának viszont az olasz fasizmussal való szövetség felelt meg jobban. Ez felelt meg inkább a magyar uralkodó körök belpolitikájának is, amelynek „eszmei" alapja a mérhetetlen sovinizmus, a „nagymagyarországi" demagógia. Ebből a revans-demagógiából a jugoszláv—magyar szerződés esetén legalábbis jugoszláv vonatkozásban engedni kellett volna, ami a magyar sovinizmusnak igen nehezére esett. Olaszmagyar szerződés esetén a revanspropagandát viszont még fokozhatták. A magyar—jugoszláv tárgyalások Mussolini beavatkozása következtében hamarosan megrekednek. S röviddel az 1926 decemberi választások után — ami a Bethlen-kormány külpolitikai helyzetét is tovább javította — sor kerül Rómában a Mussolini—Bethlen találkozóra ós az olasz—magyar barátsági szerződés megkötésére. A szerződós aláírása 1927. április 5-én történt. Még nem múlt el nyolc hónap Horthy mohácsi beszéde óta, és a magyar—jugoszláv viszony normalizálását már felrúgta a Bethlen-féle „aktív külpolitika". Persze Horthy támogatásával. Az olasz—magyar szerződés megkötéséhez az angol konzervatív kormány is jóindulatot tanúsított, mert úgy vélte, hogy felhasználható az európai politikájával szemben mutatkozó francia ellenállás gyöngítéséhez. Ez a számítás nem vált be. Az olasz—magyar szerződós megkötése olyan tényező volt, amely a kisantant Magyarországgal szembeni szövetségét tette még szorosabbá és a kisantant államok Franciaországgal való szövetségét erősítette. A Bethlen-kormány külpolitikáját 1924—26-ban a következő cselekmények jellemzik: a) Megkísérli követni más országok példáját abban, hogy a Szovjetunióval diplomáciai kapcsolatot teremt, ennek révén külpolitikai elszigeteltség-46 Uo.
