Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844
Λ BETHLEN-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA (1924—1926) 857 mánynak, méghozzá úgy, mintha már az osztrák és a bolgár kormány is csatlakozott volna ehhez az ajánlkozáshoz. Ez pedig nem így volt. Az együttműködésre leikért kormányok óvatosan fogadták a magyar javaslatot. À német kormány a gondolatot helyeselte, de „a kezdeményezést és a további érintkezést" Magyarországra kívánja bízni. A bolgár kormány „kifelé párhuzamosan és nem együttes" lépésekre gondol. Nem siet nyíltan közösködni a magyar kormánnyal. Az osztrák kormány az együttműködés javaslatot egyenesen elutasította.22 A Külügyminisztérium Emmichnek küldött utasítása megemlíti, hogy az Állandó Véleményező Bizottság „meglehetősen a francia vezérkar befolyása alatt áll" és szükségesnek tartja elérni, hogy a bizottságba „a velünk rokonszenvező tanácstag államok" képviselőiket elküldjék ós azok a magyar kívánságokat támogassák.2 3 Hogy mely országok képviselőitől reméltek támogatást, az kitűnik Kánya tájékoztatójából, melyet július 19-én küldött Szapáry gróf, londoni magyar követnek. Emmichhez hasonlóan tájékoztatja őt a kérdésről és a követendő taktikáról. Közli, hogy a svéd, olasz, japán, spanyol és uruguayi kormányoknál próbáltak támogatást elérni. A munkáspáiti angol kormányt illetően utalt a tapasztalható nehézségekre. Ezért Szapáryt nem utasít ja arra, hogy az angol kormánynál tegyen lépéseket „a körvonalazott irányban", de megfontolandónak tart ja, hogy ne iparkodj ék-e a kormány „környezetében ebben az irányban hatni". A munkáspárti kormánytól kérni támogatást célszerűtlennek ítéli, de a környezetével próbálkozni, szerinte, érdemes. Konkrétan arra utasítja Szapáryt, hogy Parmoor lordnál próbáljon sürgősen eljárni. Közli még, hogy a párizsi, brüsszeli és prágai képviseletek ezek is tanácstag államoknál levő képviseletek — „semmiiéle utasítást nem kapnak, miut án az illető kormányoknál tehető lépéseknek semmi kilátásuk sem volna".2 4 Szapáry gróf augusztus 2-án már jelenti, hogy Parmoor lord bizonyos támogatást megígért. Biztosította Szapáryt, „kiviszi", hogy elnök semleges, angol vagy amerikai lesz.2 5 Anglia és az USA a kisantant és Magyarország viszonyában igyekezett, legalábbis a magyar kormány előtt, „semlegesnek" mutatni magát. Általában amikor tegnapi hódítótársuktól — Franciaországtól vagy ennek szövetségeseitől — engedmények nyújtását sürgették a legyőzött Németország és volt szövetségesei részére, akkor egyik lábukkal a hódítók pozíciójára a „közvetítő", a „semleges" pozíciójára álltak át. Időnként ós esetenként, Ezt a módszert alkalmazták a katonai ellenőrzés enyhítése kérdésében is. A Mussolini-kormánytól is kért a magyar külügy támogatást, de ennek eredménye afféle nesze semmi, fogd meg jól. Miután a csehszlovák kormánnyal szemben az olasz kormány már elkötelezte magát, a magyar kormánynak cselekvő támogatást nem igért, csak azt, hogy kívánságát „kéz alatt támogatni fogja". A Külügyminisztérium erről — az osztrák és a bolgár kormány fentebb már említett válaszával együtt — augusztus 11-én értesítette Emmich berlini követet és utasította, hogy bizalmasan tájékoztassa róla a német kormányt.2 6 22 O. L. Küm. pol. 2326/1924. 23 Uo. 126—35/4—1663 — (2190/1924). 24 Uo. — (2326/1924). 25 Uo. 126—35/4—1663 — (2190/1924). 26 O. L. Küm. pol. 1926—35/4—1663 — (2326/1924).
