Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
842 HORVÁTH PÁ I. polgári magántulajdon apologetikájának megjelenését jelentették.20 7 Ennek érdekében a középkori Európa minden lényeges intézményét, így a nagybirtok uralmát és a néptömegek alávetett helyzetét a római társadalom fejlődésével hozta összefüggésbe. Ezzel a földesuraság, a magántulajdon elsőbbsége, annál is inkább sikeresnek tűnt, mivel a középkori földtulajdonnal összefüggésbe hozott római tulajdonjog időbeli elsődlegessége a modern polgári magántulajdon igazolásául is szolgált. Magyar fordításban is megjelent ,,La Cité antique" c. munkája is minden eszközt felhasznált arra, hogy az ősi tula jdonközösség létezését tagadja az ókori görög—római társadalom fejlődésében. Fustel de Coulanges, aki a korai germán társadalom vizsgálatában éppen a források hiányossága következtében teljesen abszurdnak tekintette a földközösségre való következtetést,208 az ókori társadalomra vonatkoztatva minden különösebb bizonyítás nélkül kijelentette, hogy nem találunk korszakot, amelyben a föld közös lett volna.20 9 A társadalmi egyenlőtlenség tényleges eredete Fustel de Coulanges munkája nyomán szinte teljesen eltűnt és jelentéktelenné vált, sőt szerinte maguk az intézmények is homályosak és „megmagyarázhatatlanok", ha nem a népek hitéletével összefüggésben vizsgáljuk. Ha a „Marksystem" germanisták, polgári radikálisok, polgári demokraták ós pozitivisták által megalapozott tanítása a földesuraság eredetének megértése szempontjából igen lényeges eredményre jutott, úgy most Fustel de Coulanges nyomán mindez értelmetlennek tűnt. A megalapozatlannak tekintett korábbi tanításokkal szemben a társadalmi egyenlőtlenség keletkezésére vonatkozóan azt az ellentmondást nem tűrő állítást találjuk nála, hogy az „egyenlőtlenség nem idők folyamán képződött, hanem már kezdetben megvolt."210 Fustel nézetei nem voltak egyedülállóak. A közösségi tulajdon általánosan elfogadott teóriája ellen széles támadás bontakozott ki. A német irodalom keretében is ellentétes nézetek keletkeztek. H. Brunner, G. Waitz, K. Th. Inama-Sternegg hatalmas forráskutatásra támaszkodó tanításait Ph. Heek, G. Fr. Knapp tagadni igyekeztek és a korai germán állapotokat ellentétes megvilágításba helyezték. Miközben a kutatók többsége a germánok földközösségi rendjét bizonyítottnak tekintette, W. Wittich egy földesúri teóriát állított fel,211 majd a földközösségi birtoklás történeti elsődlegességéről szóló tanítással szemben Max Weber a függésbejutást időben előbbre helyezve már a „pásztorgazdaság" (Herdenwirtschaft) keretei között feltételezte.212 207 N. Graciarxszkij már 1912-ben írta Fustel de Coulanges szemléletéről, bogy a teória az individuális tulajdon uralmát kívánta bizonyítani a régi germánoknál. Vö.: Η. Π. ΓραιμιαΗοαιΰ : Κ Bonpocy oő arpapHbix OTHOUICHHHX ApeBHHx-repMaHueB BpeiweHH Ue3apn. Ka3aH. 1912. 2. 1. 208 A hiányos források összehasonlító módszerrel történő megközelítése elé pedig olyan feltételeket szabott, amelyek alkalmazásának korlátjához vezettek. Ld. C. B. BecenoecKUü : OeoaajibHoe 3eMJieBJiaAeHHe... 13. 1. 209 Fustel de Coulanges: Az ókori község. Ford. Bartal A. Bpest, 1883. 75. 1. 210 Uo. 3. és 347. 1. 211 ψ Wittich: Die Grundherrschaft in Nordwestdeutschland. Leipzig. 1896-107 —108.1. Vö.: A. Dopsch: Die Wirtschaftsentwicklung der Karol inger zeit vornehmlich in Deutschland. 1. Teil. Weimar. 1921. 314. 1. 212 M. Weber: Gesammelte Aufsätze zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Tübingen. 1924. 111 — 112. 1.
