Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
838 HORVÁTH PÁ I. a középkori források kiterjesztésére és a falusi birtokviszonyok tisztázására.185 A középkori gazdaságtörténet részéről hasonlóan a régi tanítás alapján folyt a közösségi viszonyok feltárása és megszilárdítása.18 6 A földesuraság és a faluközösség viszonyait illetően főleg a XV. századot követő fejlődésben Theodor Knapp kutatásai is a régi tanítás hatása alatt álltak. A földközösségi jogosultságok végleges elszakítását, mint a községtagok szabad használatának elvételét187 írta le ós a falu gazdasági rendjének újkori fejlődéséből sem zárta ki a közösségi viszonyok maradványait. Ennek ellenére nem értékelhető pl. a telek körül lezajlott vita negatívan, mert vele a földközösséggel összefüggő sok lényeges kérdés került részletesebben megvilágításra, így a paraszti telek területi meghatározhatóságának kérdése, annak eltérő jellege és a primitív termeléssel való összefüggése. A ,,Hufe" területileg pontos meghatározhatóságával szemben továbbra is megnyugtatóbbnak tűnt G. Hanssen megalapozott tanítása, vagyis, hogy az a termelés jellegének megfelelően, valamint a föld minősége szerint feltétlenül eltérő nagyságot jelentett. Világossá vált azonban az is, hogy a közösségi termeléssel, majd később a földesúri adóztatással összefüggésben a telek alakulása közös vonásokat mutatott, amit csak megerősítettek P.Vinogradovnak az angol telekre (Hide) vonatkozó kutatásai.188 Általánosan tisztázódott a földek fekvés és minőség szerint történő felosztásának a rendje, amelynek megalapozottsága szintén korábbi tanításokon nyugodott. A kérdés ilyen sokoldalú tudományos tisztázódásával összefüggésben érthető meg Fr. Engels igen világos magyarázata a többnyire sorshúzással történő földfelosztás rendjéről.18 9 Ennek ellenére a XIX. századvégi történeti, jogtörténeti irodalom a falusi földközösségek történetének feltárásában nem tekinthető egységesnek. A történetszemléletben is általánosan jelentkezett a polgári liberális, a polgári radikális és pozitivista nézetek megtorpanása. A parasztság történetére vonatkozó hatalmas tényanyag felsorakoztatása a részletekben helyes megállapításokra vezetett ós a források előtérbe kerülésével a történetkutatásban haladást jelentett. Hiányzott azonban a korábbi polgári történetszemlélet határozottan radikális, antifeudális éle. Hiányzott a feudális maradványok elleni állásfoglalás. A századvégi német történeti irodalom ebben a vonatkozásban nagyon bonyolult fejlődést írt le. A polgári pozitivizmus sorsát alapvetően meghatározta, hogy annak virágzása egybeesett a tudományos szocializmus elterjedésével. Mégis éppen a földközösséggel kapcsolatos történeti irodalom mutatja szemléltetően, hogy — bár a polgári történetszemlélet radikális éle elveszett — a pozitív tények kiterjedt anyagának feltárásával a történetkutatást feltétlenül előbbre vitte. A történeti források nagy tömegének felsorakoztatásával is megerősített Mark-közösségről szóló tanítás a század végén nagyon elterjedt. A polgári történetszemlélet osztálykorlátjai azonban azt eredményezték, hogy a falusi társadalom korai története egyoldalú megvilágítást nyert és az újabb és újabb 185 H. Siegel: Deutsohe Rechtsgeschichte. 396—397. 1. H. Zoep/l: Deutsche Rechtsgesch. ... 1. 214., III. 138—139., 164., 165. 1. 186 A vegyes Mark, a függő közösség, az Allmeiicl-birtoklás, a Bauerlegen stb. vonatkozásában ld. K. Th. Inama-Sternegg : Deutsche Wirtschaftsgeschichte. 2. Aufl. Leipzig. 1909. I. 375—377., 454., II. Leipzig. 1891. 214., III. Leipzig. 1899. 176. 1. stb. 187 Th. Knapp: Gesammelte Beiträge zur Rechts- und Wirtschaftsgeschichte vornehmlich des deutschen Bauernstandes. Tübingen. 1902. 162 —164. 1. 188P. Vinogradov: Villainage in England. 1892. 151. 1. 189 p r Engels; A Mark. 156. 1.
