Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773
794 Κ. OBERMAYKR ERZSÉISET—HORVÁTH ISTVÁN KÁROLY 1528 nyarán Prágában találjuk Ferdinánd környezetében, ezúttal ismét fontos diplomáciai aktus jelentős szereplőjeként. Ezidőben — mint már hosszú idő óta — folynak a tárgyalások Zsigmond lengyel király közvetítésével Ferdinánd és Zápolyai János között. 1528 júniusában — mint a szemtanú C. Ursinus Velius leírásából értesülünk — ismét követ érkezik Ferdinánd udvarába Zsigmond lengyel királytól, aki a Lengyelországban menedékre talált „szepesi gróf" számára azzal szeretné kieszközölni Ferdinánd békiilékenységét, hogy a — valamennyi keresztény szempontjából közös — török veszély jelentőségét és Zápolyai békülési törekvéseinek őszinteségét hangsúlyozza és próbálja érveivel megerősíteni. Zsigmond követe július 1-én kap választ Ferdinándtól, melyet a „négy nemzet" rendjeinek jelenlétében Macedóniai László fogalmaz meg latin nyelven, minden tekintélyét latbavetve, de az alkalomhoz képest még különös ünnepélyességgel. Ferdinánd — a válasz szerint — köszönettel fogadja Zsigmond közvetítését. Tisztában van azzal is, milyen vész fenyeget az esetben, ha a béke létre nem jön. Azon azonban csodálkozik, miért kelljen neki Zápolyaitól félnie. A török nem fog a „gróf" egyetlen intésére hadbaszállni, viszont — saját hadseregét elveszítvén — legfeljebb lengyel segítséggel indíthatna háborút Magyarország trónjáért, amihez Zsigmond nyilván nem fog hozzájárulni. Ami a békekötés ügyét illeti: Ferdinánd számára sokkal előnyösebb, ha Zápolyai nyíltan, de távolról szövi ellenséges terveit, mint ha közelről és alattomban — a jóbarát köntösében — terjeszti a polgárháború mételyét. Nehéz megértenie — tolmácsolja a továbbiakban Ferdinánd álláspontját Macedóniai László —, miért nem tartják végérvényesnek Zápolyai legyőzetését. ö maga seregétől megfosztva idegenben bújdosik. Hívei, ha vannak is, kevesen vannak; s ha addig nem segíthették, amíg erős volt-, még kevésbé tudják most, amikor minden egyéb támaszt nélkülöz. Éppen ezért Zsigmond legfőbb keresztényi kötelessége az volna, hogy — békeközvetítés helyett — Zápolyait, a török szövetségesét s az egyetemes kereszténység ellenségét kiszolgáltassa Ferdinándnak, vagy legalábbis kiűzze határai közül. Ha ezek egyikét sem hajlandó megtenni, Ferdinánd felmentve érzi magát minden felelősség alól. <3 egyszer már megmentette Magyarországot attól, hogy Zápolyai eladja a töröknek; ha ezt a jövőben mégis megteszi, úgy Zsigmond királyt terheli majd a felelősség.117 Feltűnő, hogy a következőkben azután Ferdinánd iránti buzgalma egyre inkább csökken. Nyílt szakításra, elpártolásra ugyan mindvégig nem kerül sor, továbbra is Ferdinánd tanácsosa marad, sőt a királyi személynöki tisztséget is elnyeri11 8 —' viszont egyre kevésbé bízik abban, hogy Ferdinánd, akikülönösebb azonban az, hogy a most már Macedóniai Miklós és János tulajdonát képező lévai várbirtokot a király az átíratást hitelesítő oklevél kibocsátása után kilenc nappal, nov. 13-án, odaígéri a nyitrai püspöknek a királynak kölcsönadott nagy értékű ezüstneműk fejében. Lukinics I.: A podmanini Podmaniczki család oklevéltára. Bpest. 1939. II. k. 395. 1. Haiczl K. : Léva története a XVII. század végéig. Léva. 1934 szerint a lévai birtok 1529-ig a Lévai-Cseh család tulajdonában volt; ez év novemberében vette el azt a király Lévai Zsigától s adományozta Léva várát nejének, Anna királynénak. Érdekes, hogy ezt a háromszorosan eladományozott s közben másokra átíratott birtokot miképpen adhatta el pár évvel később Macedóniai László 4000 magyar forintért (lásd a továbbiakban). 117 C. Ursinus Velius: i. m. IV. libr. 73—79. 1. 118 Egy 1529. okt. 8-án kelt levelében Ferdinánd tanácsosai közt említi. Márk L. : i. m. 487. 1. Királyi személynökként említi Bunyitay Vince az O. L. Kincstári Osztályának adata alapján ós nyomában Szinnyei is.
