Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
AZ OSZT R Α Κ—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE 75 Monarchiával folytatandó békealkudozások érdekében Anglia nem ragaszkodik a Monarchia széttöróséhez és nem kívánja Magyarország és Csehország kiszakítását annak keretéből.3 3 A londoni amerikai követ sietett tudatni az angol kormány álláspontját az amerikai külügyminiszterrel, aki viszont a VVilsonnal folytatott megbeszélés értelmében rögtön utasította Penfield bécsi követet : tudassa bizalmas úton Czernin külügyminiszterrel, hogy az antant nem szándékozik szétdarabolni a Monarchiát és az Egyesült Államok is hajlandó hasonló biztosíték adására.3 4 A Monarchiának a császári Németországtól való leválasztására irányuló kísérletek egyelőre nem jártak eredménnyel. Bécs minden ingadozása ellenére nem tudta elszánni magát a szakításra.3 5 Amidőn 1917. április 6-án hadiállapot3 6 jött létre az Egyesült Államok és Németország között, az Osztrák-Magyar Monarchia szolidárisnak nyilvánította magát szövetségesével és három nappal később megszakította a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal.3 7 Ε fordulat ellenére az Osztrák-Magyar Monarchia létjogosultsága megítélésének kérdésében egyelőre nem történt változás az angol, francia és amerikai kormánykörökben. Amikor április 28-án Balfour ismertette House-zal az antant háborús céljait, az ezúttal sem tartalmazta a Monarchia széttörésének a követelését és a nemzeti államok létrejöttének a támogatását.38 Ha mindehhez hozzávesszük, hogy időközben továbbfolytak a bizalmas megbeszélések Franciaország ós a Monarchia "között,3 9 úgy megállapítható, hogy, Olaszország kivételével, a három nagyhatalom, ha különböző indítékok alapján és eltérő célok érdekében is, de hasonló álláspontot foglalt el az Osztrák-Magyar Monarchia sorsának megítélése kérdésében. Nem módosíthatta a helyzetet, hogy az új orosz külügyminiszter, Miljukov április 4-i sajtónyilatkozatában — felelős orosz államférfi részéről elsőízben — a háborús célok közé sorolta a Monarchia szláv népeinek a felszabadítását is. Miljukov bejelentése inkább belső politikai használatra készült, az imperialista háború folytatásának az új helyzetben célravezetőbbnek látszó vagy ígérkező eszmei érvekkel való alátámasztását volt hivatva szolgálni. A februári forradalom után a hatalmat gyakorló Ideiglenes Kormány az uralkodó osztályok azon csoportjainak a képviseletét jelentette, melyek a háborút az angol-franciaamerikai imperialisták oldalán az eddiginél határozottabban és céltudatosabban kívánták folytatni.4 0 Ennek érdekében kellett volna oly háborús célokat prezentálni, a,melyek — a forradalmi szituációban — alkalmasnak látszottak a közvélemény félrevezetésére és becsapására. 33 Mamatey: i. m. 60. 1. — F. R. 1917, Suppl. 1. 55—56. 1. Page Lansinghez 1917. febr. 20. 1 31 F. R. 1917, Suppl. 1. 57 — 58. 1. Lansing Penfieldhez 1917. febr. 22. — Uo. 62 — 63. 1. Penfield Lansinghez 1917. febr. 27. 36 Uo. 63—64. 1. Lansing Penfieldhez 1917. márc. 3. — Uo. 65 — 66. 1. Penfield Lansinghez 1917. márc. 13. — Czernin: i. m. 158. 1. 36 F. R. 1917, Suppl. 1. 207—208. 1. 37 Uo. 594—595. 1. — Papers relating to the foreign relations of the United States: The world war, 1917, Supplement 2. (Washington, 1932). I. k. 16. 1. (A továbbiakban F. R. 1917. Suppl. 2. néven rövidítve.) 38 The intimate papers of Colonel House. Into the world war. Arranged as a narrative by Charles Sevmour. (New York, 1928). ΠΙ. k. 42—44. 1. 39 Ludendorff : i. m. 385 — 392. 1. 40 Mémoires de Sir George Buchanan... 175 — 176. 1. — Maurice Paléologue: i. m. ΠΙ. k. 246. 1.
