Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 716

.718 KRÓNIKA az előző évek hibáival, s a tudományosan bizonyított tények bőségére építették fel következtetéseiket. Mindez nagymértékben növelte a 'marxista történetszemlélet hitelét — mind a tanárok, mind a tanulók szemében. Ekkor azonban új probléma támadt : a tényanyag gazdagsága veszélybe sodorta annak megtaníthatóságát, minden korábbinál erősebben jelentkezett a maximalizmus veszélye. Ebből az összefüggésből kiindulva, Szabolcs Ottó a történettanítás korszerű művelődési anyagának a kialakítását, az önálló gondolkodásra való nevelést és az alkotó fantázia felkeltését mondotta a történelemtanítás előtt álló egyik legsürgősebb feladatnak. Csakis e feladat megoldása viheti történelemtanításunkat közelebb nagy céljához : a szilárd szocialista világnézettel rendelkező ifjúság felneveléséhez. Ε nagy cél eléréséhez kérte a Társulat, s közvetve az egész magyar marxista történettudomány segítségét. Ezután Unger Mátyás, a Tankönyvadó Vállalat szerkesztője tartott referákimot „Új célkitűzések, új eszközök törtunelemtanításunkban" címmel. Előadásátéan tartalmi és módszertani szempontból blemezte középiskolai tankönyveinket, vaeamint azokat a részben már meglevő, lnagyobb részben azonban most készülő segédleteket, amelyek a tanári munka színvonalasabbá tételét vannak hivatva szolgálni. —• Szabó József szakfelügyelő a Vas megyei középiskolai történelemszakkörök tapasztalatait összegezte. Beszámolójának az adta meg a jelentőségét, hogy az új középiskolai oktatási rendszerben — mint ismeretes — egyre növekszik a szakköri munka jelentősége. A bevezető referátumokat a felvetett kérdések beható vitája követte, melyen 12 hozzászólás hangzott el kutatóintézeti történészek, egyetemi előadók és oktatásügyi dolgozók részéről. — A vita tanulságait az ülést vezető Sinkomcs István egyetemi tanár összegezte, majd értékelte a három nap munkáját és — a szíves vendéglátásért köszönetet mondva a Vas megyei Pártbizottságnak és megyei tanács VB-nak — a vándorgyűlést bezárta. A Társulat Vas megyei vándorgyűlése, valamennyi résztvevője számára, gazdag élményanyagot nyújtott. Sikere a hasonló jellegű — kutatókat és tanárokat egyaránt mozgósító — jövőbeni rendezvények célravezető voltát bizonyítja. * A Magyar Történelmi Társulat —- a Magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Szakosztályával karöltve —- 1959. június 10-ón vitaülést rendezett XV. századi társadalom- és jogtörténetünk néhány kérdéséről. A vita alapjául Mályusz Elemér : „A magyar rendi állam Hunyadi korában", valamint „A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog" című tanulmányai és a szerző referátuma, továbbá Mollay Károly: „Das Ofner Stadtrecht" című forráskiadványa és korreferátuma szolgáltak. Mályusz Elemér ismertette a vita alapját képező két munka keletkezésének a körülményeit és behatóan foglalkozott a magyar rendiségtörténet jelenlegi helyzetével. Hangoztatta, hogy a rendiség problémáinak kutatása távolról sem valamiféle elavult kedvtelés, hanem a polgári és marxista történészek által egyaránt nagyra értékelt kutatási irány. Számunkra, magyarok számára pedig azért is jelentős, mert, jóformán még csak a kezdetén vagyunk a problémák felvetésének. Javasolta, hogy történettudományunk kapcsolódjék újra be az ez irányban folyó munkálatokba és képviseltesse magát a nemzetközi konferenciákon. — A továbbiak során az előadó rámutatott, mennyire fontos volna középkori forrásanyagunk összegyűjtése és publikálása. Ha például a Hunyadi-kor két évtizedének az oklevelei — kiadottak és kiadatlanok — kivonatokban és regesztákban időrendben közzé volnának téve, a kutatók nagyon sok munkát megtakaríthatnának. A művekben, illetve referátumokban felvetődött kérdésekhez a vitaülésen hozzászólt Sarlós Márton egytemi tanár, Csizmadia Andor docens, Bónis György, a budapesti 1. sz. Állami Levéltár, valamint Komjáthy Miklós, az Országos Levéltár munkatársa. A vita tanulságait Székely György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhely-ettese, a Társulat főtitkára összegezte. * A Társulat felolvasó ülése keretében Molnár Erik akadémikus, a Társulat elnöke 1959. június 19-én előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián „A kapitalizmus megdöntésének történeti útjairól" címmel. A marxista—leninista elmélet egyik alapvető kérdése — hangoztatta Molnár Erik —, hogyan fog végbemenni a ma még kapitalista rendben élő országok szocialista átalakulása. Hogyan fog végbemenni különösen a legfejlettebb kapitalista országokban, amilyenek az Amerikai Egyesült Államok és Anglia. Marx erre a kérdésre — folytatta az előadó — határozott választ adott. A kapitalizmus forradalmi úton való megdöntését a fejlett kapitalista országokban történetileg szükségszerűnek tartotta és ezt a történeti szükségszerűséget a munkásosztály abszolút elnyomorodásából vezette le. Mint Marx a „Tőké"-ben kifejtette, a