Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49
68 % ARATÓ ENDRE érzésükre hivatkozni, ha osztályérdekeik úgy kívánják, az ellenséggel paktálnak. „A magyar urak koldulnak Prágában — írta egy egykorú röpirat. — Magyar urak könyörögve kérik a cseh kormányt, hogy árassza el haderejével a még meg nem szállt Magyarországot is és fegyveresen verje le a Magyar Tanácsköztársaságot. Magyar urak ellenséget vezetnek Magyarország ellen."6 4 S ha a cseh kormány nem is mindenben teljesítette kérésüket — hisz a nemzeti ellentét csak időlegesen szorult háttérbe —, mégis a cseh kormány a szlovákiai és az oda menekült magyar arisztokratákkal és burzsoáziával jó viszonyt tartott fenn, és megvédte őket a tömegek haragjától. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor Apponyi Albert gróf is Csehszlovákiába menekült, ahol a hatóságok segítették őt, hogy továbbjusson Ausztriába.65 De nemcsak a magyar urak dobták félre az oly sokszor emlegetett nemzeti érdekeket, ezt tette a cseh polgárság is, amikor az antant hatalmak segítségét kérte a szlovákiai forradalmi helyzet elfojtásához. Nem vonakodott ezt tenni az a polgárság sem, amely — mint láttuk — osztályérdekeit követve, jórészt nemzeti demagógiával szerelte le — nem is kis eredménnyel — a cseh nép forradalmi mozgalmát. A csehszlovák ós a magyar ellenforradalom közötti eme együttműködés volt az előzménye annak a szoros kapcsolatnak, amely a kommunisták üldözésében a két ellenséges állam között a Tanácsköztársaság bukása után bontakozotÍTIrr: Ezt az egyiittmunkálkodást a kommunisták csehszlovákiai emigrációja kovácsolta össze. A magyar tanácshatalom időszakában tapasztalatot szerzett magyar' kommunisták egy része Csehszlovákiába emigrált, ahol jelentős szerepet játszottak a kommunista párt megszervezésében.6 6 Ez is áz egyik fontos hatása volt a Magyar Tanácsköztársaságnak Csehszlovákiában. Különösen meggyorsult ennek során a baloldal erőinek növekedése és sorainak rendezése a szlovák területen, ahol a magyar Vörös Hadsereg és a Szlovák Tanácsköztársaság közeli emléke méginkább erősítette a baloldali erőket. S mindennek ellensúlyozása csak közelebb hozta egymáshoz a csehszlovák és a magyar rendőrséget. A már említett Anna Kodytková írta le emlékiratában, hogy Budapesten, amikor 1920 elején a magyar rendőrség letartóztatta, annak épületében két csehszlovák vizsgálóbíró hallgatta ki, akik közül az egyikre Prágában ráismert, miután a magyar ellenforradalmi hatóságok átadták őt Csehszlovákiának. Egyébként ebben az esztendőben folyt a Szlovák Tanácsköztársaság résztvevőinek pere Budapesten és a kladnói kommunistáké Prágában. Ε két per előkészítése során igen szoros volt a két ellenséges állam rendőri és bírói szerveinek az együttműködése.67 Előadásom végéhez értem. Az elmondottak egyik legfontosabb tanulságaként vonhatjuk le, hogy a nacionalista uszítás milyen nagy kárt okozott a proletárforradalomnak, mennyire akadályozta népeink együttműködését. 1919-nek ez a tanulsága ma is figyelmeztetés számunkra, mert a nacionalista 64 Magyar urak Prágában. Bpest. 1919. 65 Martin Vietor : i. m. 144. 1. A Cervené Noviny 1919. máj. 25-i száma pedig arról adott hírt, hogy Apponyi Albert gróf csehszlovák állampolgár akar lenni. 66 Jindfich Vesely utóbb idézett könyve 173. 1. Vö. még ezzel kapcsolatban Otakar Li fika rendőrfogalmazónak Kommunismus na Slovensku od prevratu do koncé kvëtna 1921 c. belső használatra készült részleles jelentését. A.ŰD.KSS. Bratislava. 67 Anna Kodytková idézett visszaemlékezése 92 — 94., 99., 102., 107 — 109. 1. A Szlovák Tanácsköztársaság vezetőinek perében hozott ítéletet ld. a Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézetének Archívumában. Α/Π/12/180.
