Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 679 hajózás és a nyomdászat kérdéseivel rövid alfejezetek foglalkoznak. A következő fejezet már a felfedezések korának technikai újításait tárgyalja, elsősorban a közlekedés fejlődésének kapcsán, de a halászati célokat szolgáló találmányok szerepe is helyet kap ebben a részben. Az Újvilágból származó élelmiszernövények európai szerepének ismert problémaköre után máris az angol ipari forradalom története következik, a textilipar kezdeteinek vázlatos rajza mellett legfeljebb az angol és a francia társadalmi gondolkodásnak és a technikai haladásnak összekapcsolása érdemel figyelmet. A modern nagyipar embrionális korszakának tárgyalásánál vázlatos, de nem érdektelen adatok támasztják alá a kőszén és az acél „előtörténetét", a bányászati technika haladását, a gőzgép megjelenését. Külön fejezet foglalkozik a kémia fejlődésével, a közlekedés és a hírközlés világviszonylatban való és páratlan ütemű kialakulásával és a „technokrácia" klasszikus korszakával, a XIX. század utolsó évtizedeivel. Az „energia és a sebesség meghódítása" címen a szerző már a XX. század nagy találmányaival és felfedezéseivel zárja le technika- és tudománytörténeti művét, amelyhez még egy perspektivikus jellegű, elvi összefoglalás csatlakozik. Rousseau professzor könyve elsősorban a tudománytörténet népszerűsítése szempontjából figyelemre méltó munka. A kapitalizmus uralomrajutásának és a tudománynak összefüggéseit azonban nem világítja meg, a természettudomány haladása, illetve a társadalmipolitikai fejlődés összefüggései pedig többhelyütt helytelen módon szerepelnek. A munkára erősen rányomja bélyegét a terjedelem korlátozottsága, amely — Bemal művével ellentétben — a szerzőnek nem teszi lehetővé, hogy teljességre törekedve fejtse ki mondanivalóját. Ernst C. Hellbling : Österreichische Verfassnngs- und Verwaltungsgeschichte. Wien, Springer Verlag, 1956. XVI, 552 1. (Osztrák alkotmány- és közigazgatástörténet) A terjedelmes, nagy anyagra épített munka hazai szempontból feltétlepül érdekes, nélkülözhetetlen kézikönyv. Rövid elvi bevezetés után Hellbling professzor az olső részben az Ostmark-periódus közigazgatástörténeti rajzát nyújtja és az antik világ jelenségeihez visszanyúlva hangsúlyozza a római jog és közigazgatás noricumi hatását. A második rész az „österreichische Stammländer" államjogi és közigazgatási tényezőivel ismerteti meg az olvasót, ebben a részben különösen érdekes fejezet foglalkozik az állam és az egyház viszonyával a középkorban. A fejezet második részében Csehország, Morvaország és Szilézia középkori államjogi-közigazgatási sajátságai kaptak helyet. A fejezet harmadik részében körülbelül 30 oldalt szentel Magyarország és társországai rövid állam- és jogtörténeti összefoglalásának, az Árpádkor magyarországi jogi-közigazgatási jelenségeinek továbbá a nemesség és a nép alkotmányjogi helyzetének. A harmadik főrész a XVI—XVII. századtól kezdve ad képet a régebbi osztrák tartományokkal egyesült cseh és magyar birtokok viszonyairól a reformáció és az ellenreformáció korszakában, amikor az osztrák birodalom elsőrendű nagyhatalommá vált Közép- és Kelet-Európában. Természetszerűleg ebben a részben is számos magyar törfceneti vonatkozású adatot találhatunk a Mohács utáni Magyarországról. A továbbiakban Mária Terézia, II. József és II. Lipót korának reformjaival, majd az abszolutisztikus rendőrállam apparátusának kérdéseivel ismerkedhetünk meg. Érdekes az 1848 utáni alkotmányjogi változásokkal foglalkozó hatodik, továbbá a Monarchia kérdéseit tárgyaló hetedik rész, amelyben el sem lehet választani az osztrák és a magyar érdekű adatokat. Valamivel kevésbé érdekli a magyar olvasót a 8 —12. rész, amely az osztrák köztársaság alkotmányjogával és közigazgatástörténetével foglalkozik. A kitűnően megírt munka beható tanulmányozása a magyar történelem megismerése szempontjából is feltétlenül szükséges. Otto Feger: Geschichte des Bodeneeeraumes. 1. Anfänge und frUhe Größe. Lindau-Konstanz, Jan Thorbecke Verlag, 1956. 269 1. (A Bodenitó térségének története. 1. Kezdetek és korai nagyság) • A Bodeni-tó és környéke történetének kutatásával foglalkozó társulat kiadásában megjelent munka a kezdetektől a XI. századig kíséri az említett terület nem érdektelen történetét. A könyv fő hibája túlzott eldarabolásában rejlik, ami olyan nagymértékű, hogy még egy helytörténeti jellegű tanulmánynál is zavart okoz. Kilenc mozaik-fejezet foglalkozik a Bodeni-tó környékének történelemelőtti korszakával, 26 vizsgálja a terület római-kori történetét. Ez utóbbi a római limeskatonaság és a germánok határvillongásainak jegyében zajlott több évszázadon keresztül. Az alemann uralom korával