Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Tinódi-emlékkönyv (Ism. Benda Kálmán) 670

670 TÖRTÉNETI IlíODALOM TINÓDI-EMLÉKKÖNYV Összeállította, bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta : Horváth István Károly és Naszádos István (A Sárvári Községi Tanács kiadványa. 1956. 206 1.) 1956 januárjában ünnepelte a Vas megyei Sárvár Tinódi Lantos Sebestyén halálának 400. évfordulóját. Tinódi élete utolsó részében Sárvár urának, Nádasdy Tamásnak volt servitora, s 1556 januárjában Sárvárott halt meg. Az előttünk fekvő ízléses kiállítású, gazdagon illusztrált kötet az évforduló alkalmából jelent meg : közreadja az ünnepségen elhangzott előadásokat (10—76. 1.), majd Tinódi munkáiból összeállított antológiát közöl (79—206.1.). A tanulmányok elismert szakemberek összefoglalásában ismertetik mindazt, amit a tudományos kutatás mai eredményei alapján Tinódiról és munkásságáról tudunk. Klaniczay Tibor általános méltatást ad munkásságáról. Legány Dezső a Tinódi előtti és a XVI. századi magyar zene történetét ismerteti, Horváth István Károly Sárvárnak a XVI. századi magyar kulturális életben való jelentőségét vázolja, Naszádos István pedig Tinódi életét és énekeinek történeti hátterét festi meg. A tanulmányok mintaszerűen oldották meg a tudományos és a népszerűsítő követelmények egybehangolását, s mondanivalójukat jól egészíti ki a kitűnően összeválogatott antológia és a szerkesztőknek az egyes énekekhez adott rövid magyarázata. A kiadvány példaként szolgálhat a tudomány és irodalom népszerűsítésében. Bárcsak minél többen követnék a Sárvári Tanács példáját. • bk. TAKÁCS BÉLA : COMENIUS SÁROSPATAKI NYOMDÁJA (Sárospatak, MDMLVIII [1958], 112 1. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 14—16) A régi sárospataki nyomda még meglévő fejléceinek és záródíszeinek lenyomataival díszített, ízléses külső címlap nem adja a könyv teljes címét. A belső címlapon a következő áll : A sárospataki nyomda története I. (1650—16.71) ; tehát világos, hogy a szerző készülő vagy már készen is levő nagyobb, a pataki nyomda egész történetét felölelő munkájának egy részével van csupán dolgunk. A sárospataki kollégium művelődéstörténeti jelentősége közismert, bár a kollégium történetének tudományos igényeket kielégítő, monografikus feldolgozása mindmáig nincsen. Marton János ilyen szándékkal írt munkája (A sárospataki református főiskola története I. Sárospatak, 1931) befejezetlen maradt és annak ellenére, hogy okmánytárat is közölt, nem több, mint sok más olyan kompiláció, mely felhasználta az előtte megjelent alapos részlettanulmányokat, elsősorban Szombathi János professzor híres és adatokban gazdag kollégiumtörténetét (História scholae seu collegii ref. sárospatakiensis 1788 ; kiadta Erdélyi János a Monumenta protestantium Hungáriáé I. Sárospatak, 1860 ; lefordította Gulyás József, átnézte és jegyzetekkel ellátta Szinnyei Gerzson, Sárospatak, 1919). A pataki iskola művelckléstörténeti jelentőségének nagy részét a vele szoros kapcsolatban álló nyomda műköaése adta. Alapítása I. Rákóczi György nevéhez fűződik. Liska János nyomdásszal betűket öntetett és megtette a nyomda működtetéséhez szükséges előkészületeket. A nyomda ténylegesen azonban csak halála után, Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszony és fia, Rákóczi Zsigmond idejében kezd dolgozni. 1650-ben hozta magával Comenius a lengyelországi Lesznóból, ahol üldözött hitsorsosainak egy része menedéket talált, Renius György typografust. Renius kiegészítve a már régebben készített betűállományt és eszközöket, munkához látott. Megélhetését a Rákóczi Zsigmondtól 1650 novemberében összeállított díjlevél biztosította. A nyomda első munkái Comenius beszédei voltak (De cultura ingeniorum és a De primario ingénia colendi instrumento, solenter versando, libris oratoria — mindkettő 1650 végén), melyek Comenius Scholae latinae tribus classibus divisae Delineatio című munkájával egybekötve jelentek meg. A kötet elején Comenius Rákóczi Zsigmondhoz 1651. január 28-án kelt ajánlólevele áll. Comenius pataki évei alatt, akárcsak az egész iskola, a nyomda is irányítása alatt állt. Nemcsak saját munkái kerültek ki a nyomda sajtói alól, hanem itt látott napvilágot