Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Történeti irodalom - Moravcsik Gyula: Die byzantinische Kultur und das mittelalterliche Ungarn (Ism. Váczy Péter) 668

668 TÖRTÉNETI IlíODALOM GYTJLA MORAVCSIK : DIE BYZANTINISCHE KULTUR UND DAS MITTELALTERLICHE UNGARN (Sitzungsbericht der deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Klasse für Philosophie, Geschichte. Jg. 1955, Nr. 4. Berlin, Akademie-Verlag. 1956. 29 1.) A BIZÁNCI KULTÚRA É3 A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG Magyarország bizánci vonatkozásait már évtizedek óta kutatja Moravcsik Gyula, aki így ennek a kérdésnek legalaposabb ismerője nemcsak nálunk, hanem az egész világon. A jelen füzet — kis terjedelme ellenére — a magyar bizandnizmus kutatásának legteljesebb seregszemléje. Tulajdonképp egy 1955-ben Berlinben tartott előadás szövege. Ilyen jellegű összefoglalás magyarul 1953-ban jelent meg tollából „Bizánc és a magyarság" címen. Ismertetésünknek nem lehel más célja, mint hogy rámutasson néhány olyan kérdésre, mely — a kutatás fáradozásai ellenére — még mindig homályban maradt. Mindjárt az első ilyen probléma a magyarság neve, meiyről a legutóbb többen isírtak, így Perényi József (Kovács Endre szerk. : Magyar—orosz történelmi kapcsolatok, Budapest, 1956, Í4—15. 1.), Czeglédy Károly (A magyar népnév legrégibb előfordulásai a forrásokban. Pais-Emlékkönyv, 268 — 275.1.), BabossErnő (Amagyar népnév ősmagyarkóri hangalakjához. Magyar Nyelv, 53, 1957,438—442.1.). A kérdés részben a magyarság eredete, részben onogur-bolgár kapcsolatai miatt, nagyjelentőségű. A Századok 1958. évi 1—4. számában Györffy György új adatot közöl a magyar—bolgár közösség bizonyítására Belgrád Nándorfehérvár nevével kapcsolatban. Ä kérdést nemcsak történeti, hanem nyelvészeti szempontból sem tartjuk lezártnak. A magyar kereszténység eredete ugyancsak ínég sok tisztázatlan kérdést vet fel. Egyházi szokásaink régi átvételre mutató görög elemei vagy közvetlen vagy közvetett bizánci térítésből eredhetnek. Akérdést újból elő kell venni, hogy világosan lássuk, honnan származik a magyar kereszténység görög alaprétegé. A VIII. századi püspökségi jegyzékkel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy Sz. P. Tolsztov „Az ősi Chorezm ' c. magyarul is megjelent munkájában ugyancsak felhasználja (232—233. 1.) és sok tekintetben eltérő ertelmezést ad neki. A szókincskutatás és a régészeti-művészettörténeti anyag vizsgálata mindeddig kevés adattal járult a magyar bizantinizmus felderítéséhez. Ε téren is megnehezíti a tisztánlátást,, hogy a legtöbbször nem lehet eldönteni a közvetlen vagy közvetett bizánci hatás kérdését. Ε sorok írója a magyar fejedelmi személyek konstantinápolyi látogatását a X. század közepén sokkal nagyobb jelentőségűnek tartja, mint azt Moravcsik a füzet 14. lapján ériékeli. Ekkor nyilvánvalóan az egész magyarság „csatlakozásáról" volt szó. A fejedelmi ház és a törzsfők közti versengés véget vetett ennek az egységes bizáncbarát politikának, de valószínűnek kell tartanunk, hogy a görög misszió, melyet „Turkia püspöke" irányított, nem korlátozódott csupán Gyula és Ajtony területire. A Gézának küldött bizánci koronát, új világításba helyezi Györffy György már említett tanulmánya. A 24. 1. olvassuk: „Jene »Ermahnungen«, welche angeblich vom ersten König der Ungarn stammen und anseinen Sohn gerichtet waren, zeigen eine große Ähnlichkeit, mit den byzantinischen »Fürstenspiegeln« und weisen Elemente auf, die nur dort zu finden sind." Már Guoth Kálmán „Egy forrás két történetszemlélet tükrében" c. cikkében (Századok 1942, 54. 1.) párhuzamba állította az Intelmeket Nagy Basilios császár hasonló jellegű királytükrével. Bizonyos, hogy az Intelmek mint ája görög, de írója latin volt. Mégsem hisszük, hogy a király nevében szóló műnek ő volt a szerzője. VÁCZY PÉTER