Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
621 TÖRTÉNETI IlíODALOM Basaid (1952) o. kis füzete, amely a kikindai kerület egyik jellegzetes falvának, Basahidnak gazdasági és társadalmi képéhez nyújt érdekes anyagot. Ε cikk írója már említett tanulmányában23 az eredeti tőkefelhalmozás egyik formáját, a birtokkisajátítást kíséri végig a XIX. század folyamán, különösen a tagosítás és a legelőelkülönítés eseteit elemezve, amelyek végül is az agrárproletariátus mozgalmaihoz, földmunkássztrájkokhoz és földosztási követelésekhez vezettek. Kisebb tanulmányt írt a szerző az 1781 és 1941 közötti agrárreform-mozgalmakról,21 majd ezt a kérdést egy munkásmozgalmi tanulmányában bővebben is feldolgozta.2 5 Az 1848—49-es agrárkérdésről szóló tanulmányában2 6 rámutat arra, hogy a Tican idején még csak csírájában meglevő falusi osztályellentétek 1848-ra már teljesen kibontakoztak, s így a zsellérek és kontraktualisták, valamint a volt telkes jobbágyok már nem együtt, hanem sokszor egymás ellen is harcoltak a Vajdaság területén. Végül a szerző egy tanulmányában foglalkozott a múlt század végének agrár mozgalmai val és aratósztrájkjaival.27 A noviszadi Szövetkezeti Levéltár (Zadruzni Arhiv) hasonló című folyóirata a szövetkezeti mozgalom és a kisipar múltjáról is közöl tanulmányokat. Elsősorban a levéltár igazgatójának és a folyóirat szerkesztőjének Triva Krstonosicnak. a tanulmányait kell kiemelnünk a mezőgazdasági szövetkezetek történetéről, a folyóirat első négy számában. Ε cikk szerzője a ZA 2. és 4. számában a vajdasági szocialista szövetkezeti mozgalomról írt. A kapitalista nagyipar vajdasági fejlődésének még alig van irodalma. Ε cikk szerzője a beoosini cementgyár történetéről írott könyvében270 a vajdasági nagyipar és banktőke fejlődósének (1840—1940) keretébe állítva mutatja be a gyár történetét, különös tekintettel a földjáradék körül vívott félévszázados harcaira, 1891 és 1939 között, és a munkásság küzdelmeire. Ugyancsak ő foglalkozott a nagybecskereki (zrenjanini) cukorgyár történetével is. A bácskai nagyipar fejlődéséről (1914-ig) Mezei István adott előzetes szintézist, monografikus rószlettanulmányok nélkül, s ugyanő vette vizsgálat alá a bácskai manufaktúrák problémáját. Ugyancsak Mezei írt a két háború közötti vajdasági gazdasági intézményekről.28 Mezei tisztán közgazdasági elemzést nyújt, míg e cikk írója elsősorban az általános történeti összefüggések feltárására törekszik. A század politikai történetét már régebben is feldolgozták, főleg szellemtörténeti síkon, ma már nem kielégítő módon. Ezen a téren, sajnos, nem sok történt az elmúlt tíz évben sem. Egyes politikai eseményeket kisebb-nagyobb cikkekben ismertettek ugyan (főleg a Zbornikban), sok érdekes új anyagot is feltártak, de magáról a korszakról, mint egészről, összefoglaló, új képet még nem kaptunk. Több tanulmány foglalkozik az Első szerb felkelés vajdasági visszhangjával. A Zbornik 1954. évi 7. számában s másutt megjelent tanul-23 Ogradjlvanjo poseda u Vojvodini. ZbMS 1950. 1. sz. 48 — 71. I. " 24 Lebl Árpad: Prilog istoriji agrarne reforme u Vojvodini 1781 —1941 godine. ZA 1953, 51 — 74. 1. 25 Lebl Árpad: Sindikalna borba agrarnog proletarijata. Beograd 1954. 26 Lebl Árpad: Prilog istoriji agrarnog pitanja u Vojvodini 1848—1849 (Adalék az agrárkérdés történetéhez a Vajdaságban 1848—49-ben). Prilozi, Növi Sad 1954. 27 Lebl Árpad: Zetelacki strajkovi ν Vojvodini. IG 1949. 4. sz. 27a Árpad Lebl : Beocinska kaja (Beocsini márga). Novi Sad, Istar 1958. — Banatska industrija seoera, IG 1957. — S. Mezei: Razvoj industrije u Baökoj, Istar 1958. — Manufakture u Backej. ZbMS 19, 20. 28 Privredne ustanove. Novi Sad, Prilozi 1954.
