Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Bulgária története II. kötet (Ism. Bur Márta) 613

614 * TÖRTÉNETI IRODALOM elérni. A belpolitikai helyzetet bonyolítja, hogy állandó harc folyik a nagyhatalmak között a Bulgária feletti befolyásért. Így a belpolitika porondján küzdő erők harcába beleszólnak a fejük felett mérkőző felek is. A bolgár pártok néha kihasználják a nagyhatalmak ellentéteit, de a legtöbbször ők válnak mások eszközeivé. A „német párt" és az „orosz-barátok" között hol nyíltan, hol a színfalak mögött késhegyre menő harc dúlt. Az alkotmány körül zajló küzdelmekben egy kis időre orosz segítséggel a konzervatívok kerekednek felül — az alkotmányt hatályon kívül helyezik, a fejedelem kezében összpontosul minden hatalom. A fejedelem egyeduralmát azonban nem lehetett sokáig fenntartani, így került sor az alkotmány visszaállítására. Az 1878—1885 közötti periódus legjelentősebb eseménye: Észak- és Dél-Bulgária egyesítése, valamint a szerb—bolgár háború (1885). A tankönyv az egyesítést progreszszív tényként értékeli. Ezzel megteremtődött az egységes bolgár piac, tágabb teret nyújtva a gazdasági fejlődésnek. A tankönyv III. fejezete az 1886—1887-es politikai krizis időszakát tárgyalja. Éles politikai harcok, összeütközések időszaka ez. A pártok harcai mögött Oroszország és a Monarchia érdekellentétei rejtőztek. A válság Battenberg Sándor trónfosztásával, Ferdinánd fejedelemmé választásával ért véget. A későbbi Ferdinánd cár uralma az osztrák érdekek telies érvényesülését, Oroszország vereségét jelentette. Külön fejezetet szentel a könyv az ún. „Sztambolov rendszer" ismertetésének (1887 —1894). A Sztabolov-rezsim alatt az eredeti tőkefelhalmozódás folyamata igen nagy mértékben megerősödött. Megkezdődött a külföldi tőke beáramlása államkölcsönök formájában. Az ipar gyors fejlődésnek indult. A Sztambolov-rendszer alatt mintegy 80 új ipari üzemet alapítottak. A parasztság kezd eladósodni, egyre több kisbirtok kerül az uzsorások és bankok kezére, amit nagyban elősegít az egyre növekedő adóteher. Ezután a szocialista mozgalom fejlődésének kezdeteiről rajzol képet a tankönyv. A tudományos szocializmus megjelenését Bulgáriában különféle kispolgári utópista;· szocialista áramlatok előzték meg. A marxizmus meghonosítója Dimitâr Blagoev. 0 alapítja meg a Bolgár Szociáldemokrata Pártot, amely 1891-ben tartotta első kongreszszusát. A munkásmozgalom első lépéseitől kezdve két irányzat harcol egymással; a forradalmár „pártosok" és a megalkuvó „pártellenesok" — ahogyan későbben nevezik őket — a „szűk" és „széles" szocialisták irányzata. Az ötödik fejezet az 1894—1900 közötti időszak történetét tárgyalja igen röviden. A különböző kormányok tevékenységének ismertetése után a század utolsó éveiben lezajló parasztmozgalmak problémáját érinti. A fejezet foglalkozik a munkásmozgalom helyzetével, a Bolgár Szociáldemokrata Párt eredményeivel, harcával is. A tankönyv második része Bulgária történetét vizsgálja az imperializmus korában. A szerzők az imperializmus lenini meghatározása alapján kimutatják, hogy a világszerte érvényesülő gazdasági jelenségek Bulgáriában is fellelhetők, azonban igen korlátozott mértékben. Az ipar koncentrációja megindul, de távolról sem válik jellemzővé. Megfigyelhető a bankok szerepének növekedése is. Az imperializmusra jellemző folyamatok érvényesülése mellett tanúi vagyunk a klasszikus kapitalizmusra jellemző jelenségeknek. A XX. század első évtizedében 537 új ipari üzemet alapítottak. A mezőgazdaság csak ebben a korszakban veszíti el naturális jellegét. Jelentősen megnövekednek a művelés alá vett területek. A falusi lakosság rétegeződése egyre nagyobb mértékben bontakozik ki. Ε korszakban már több, mint 130 000 mezőgazdasági munkást tartanak számon. A tankönyv aránylag nagy teret szentel a belpolitikai élet jellemzésének, a munkásmozgalomban lejátszódó eseményeket központi kérdésként kezeli. A Bolgár Szociáldemokrata Pártban véglegessé válik a szakadás, megalakul a „szűk" szocialisták pártja. A szakszervezeti mozgalom fellendül. 1910-ben 298 157 a munkások száma. Ez a bolgár viszonylatban jelentős erő elkeseredett harcokban igyekszik jogait biztosítani. A munkások, a párt harcának eredményei hamarosan mutatkoznak. 1905-ben „munkás törvényeket" hoznak, 1910-ben Szamokov (régi vasiparral rendelkező város Szófia közelében) községi tanácsában a többséget e „szűk szocialisták" szerzik meg. Ebben az időszakban alakul meg a „Földműves Szövetség", a parasztság nagy polit ikai pártja. A tankönyv második része a balkán-háborúkat és Bulgária részvételét az első világháborúban, a harmadik rész pedig az 1917 —1944 közötti időszak történetét tárgyalja. Ez a kapitalizmus általános válságának korszaka. 1917-ben az ország-gazdasági helyzete katasztrofális, a frontokon egyre-másra vereségek érik a hadsereget. Az oroszországi események kedvező visszhangot váltanak ki a néptömegekből. A „szűk" szocialisták mindent elkövetnek a forradalom népszerűsítése érdekében. A frontokon megindul a bomlás folyamata. A szökések, kisebb láza-