Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

5 j 593 A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE I. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának történelmi körülményei Negyven esztendővel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarország tanácsköztársasággá alakult! A magyar proletariátus, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve, a kommunizmus világotformáló eszméi és az orosz forradalom győzelme által lelkesítve, kezébe vette a hatalmat, a nemzet sorsának irányítását. 133 napig létezett, harcolt, alkotott s 1919 augusztus elején külső imperialista katonai túlerő verte le, a belső árulás és ingadozás segítségével. Fennállásának harcokban és alkotásokban bővelkedő hősies napjai aranybetűkkel vannak beírva a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom történetébe, különösen pedig a magyar munkásmozgalom és a magyar nemzet történetébe. A Magyar Tanácsköztársaság olyan történelmi helyzetben született, amikor az első imperialista világháború által előidézett szörnyű szenvedés, gazdasági kimerültség nyomán rendkívül elmélyült a tőkés rendszer válsága, amikor forradalom hulláma söpört végig a világon, különösen Európában, mely a háború fő hadszíntere volt. Közép-Európában 1918 őszén, a központi hatalmak háborús veresége nyomán már lezajlott a forradalom polgári demokratikus szakasza. Népek forradalma tette sírba a Habsburg-monarchiát a Duna völgyében 1918 októberében. Népforradalom döntötte meg a HohenzQllerndinasztia uralmát Németországban 1918 novemberében. A közép-európai forradalom e győzelmei idején SzovjetoroszorSfcág léte a szocialista forradalom hatalmas, világító fáklyájaként mutattá az utat tovább: a munkáshatalomért, a tőkés-földbirtokos rend megdöntéséért, a munkás-, parasztos katonatanácsok köztársaságáért. Az egész nemzetközi munkásosztály előtt az a kérdés állt : megalkudni-e a kapitalista renddel, amely az emberiséget az imperialista háború örvényébe taszította, megelégedni-e csupán egyegy császár vagy király menesztésével (s ezt is minél tapintatosabban végrehajtani), vagy végezni a bűnös tőkés világrenddel, és munkáshatalmat teremtve megmenteni az emberiséget attól, hogy a kapitalizmus még egyszer világháborúba taszítsa a népeket. Ez a kérdés élt a kiutat kereső népek és mindenekelőtt a munkástömegek gondolataiban. A polgári demokratikus forradalmak, a Habsburg- és Hohenzollern-monarchia összeomlása e nagy kérdést éppúgy nem oldhatta meg, mint ahogy a cárizmus bukása sem oldotta meg ezt 1917 febrüárjában Oroszországban. De az orosz munkásosztály 1917 novemberében a szocialista forradalom kivívásával adta meg a nagy történelmi választ, mely megrengette az egész kapitalista világot és fellelkesítette az egész világ proletariátusát. Ennek hatására a hatalom meghódításának nagy kérdése élesebben vetődött fel a nemzetközi munkásosztály előtt, s a magyar proletariátus előtt is. Már az 1917. november 25-én Budapesten megrendezett hatalmas iparcsarnoki munkásgyűlés, mely a szovjet kormány béke-felhívásának elfogadását követelte, messzehangzóan visszhangozta az „orosz példa" köve-1 Századok t