Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Arató Endre: Az „Arany Prága” szláv intézményeiben 547
AZ „ARANY PRÁGA" SZLÁV INTÉZMÉNYEIBEN • ( Beszámoló csehszlovákiai tanulmányutamról) 1958 májusában egy hónapot töltöttem Prágában azzal a céllal, hogy tanulmányozzam azt a hatalmas anyagot, amely e város gyűjteményeiben található a szlávok -nak a XIX. század első felére vonatkozó történetét illetően. A mi történetünk is szorosan összefonódván a szláv népek sorsával, nem lesz érdektelen, ha röviden tallózás formájában számot adok abban a három fontos intézményben őrzött anyagról, ahol elsősorban megfordultam. Mindenekelőtt Prága két nagy szláv könyvtárában, valamint a Cseh Nemzeti Múzeum Irodalmi Levéltárában dolgoztam. 1. A Szláv Könyvtár, Európa egyik legnagyobb ilyen vonatkozású könyvtára közel 500 000 kötettel rendelkezik. Gazdag anyagából — korszakomon kívül, amelyre alébb rátérek — kiemelem az orosz anyagot, amelyben sok XVIII. századi orosz újságon kívül megtalálható Hercen Kolokolja, az ötvenes években Oroszországban megjelent haladó SzovTemennyik, valamint a hatvanas években Nyekraszov és Piszarev által szerkesztett Otyecsensztvennie Zapiszki, amely az orosz forradalmárok lapja volt. Ε ritkaságokon kívül politikai lapok egész sorát találjuk, melyek nélkülözhetetlenek a XIX. század végi és XX. század eleji orosz történet feldolgozásához. Az orosz sajtón kívül igen gazdag a könyvtár· lengyel, lausitzi szorb, jugoszláv és bolgár gyűjteménye. Ezért a könyvtár jelentősége nem utolsósorban abban áll, hogy ott egyhelyütt megtalálható a szlávok történetére, irodalmára, nyelvére stb. vonatkozó legfontosabb nyomtatott anyag. A szlavista kutatónak nem kell Moszkvába, Varsóba, Belgrádba, Zágrábba, Szófiába stb. utaznia, hogy összeszedje a szükséges irodalmat és forrásokat, Prágában a Szláv Könyvtárban a legfontosabbakat, s igen sok ritkaságot is együtt megtalálhat. A könyvtár az irodalomtörténészek számára is sok érdekességet rejteget. Hogy mást nem mondjak, Lermontov, Puskin, Mickiewicz, Prus műveinek első kiadása mind megtalálható a prágai Szláv Könyvtárban. Hogyan jött létre ez a nagy szláv könyvtár ? A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a Külügyminisztérium égisze alatt kezdte el működését. S nem véletlenül tartozott e könyvtár a Külügyminisztérium kebelébe. Az új köztársaság — mint ismeretes — a Monarchiától hatalmas ipart örökölt. S míg az Osztrák—Magyar Monarchia iparilag fejletlen tartományai a cseh ipar jelentős felvevő piacai voltak, addig az új köztársaság szűknek bizonyult a volt Monarchia legfejlettebb ipara számára. Gondoskodni kellett tehát az exportról. A cseh ipar már az első világháború előtt szállított különböző iparcikkeket a Monarchia szláv területeire, s ez „a szláv összefogás" jegyében történt. Ezt a fonalat vette fel a Csehszlovák Köztársaság is és a szláv gondolatnak ezt-az új, gazdasági formáját elevenítette fel ; más kérdés az, hogy ebből elsősorban a cseh polgárságnak volt haszna. Ε gazdasági jellegű szláv összefogás tudományos megalapozására jött létre a Szláv Könyvtár. A szláv gondolat tudományos ápolása mögött tehát nem utolsósorban ez a gazdasági érdek húzódott meg.1 Ugyanígy a kis-antant szláv országával, Jugoszláviával való politikai együttműködés is aktuálissá tette a szláv gondolat tudományos ápolását, a csehszlovák—délszláv kapcsolatok korábbi előzményeinek felkutatását. Nem-1 Ε gazdasági együttműködést, amely a szláv összefogás jegyében folyt, több lap közvetlenül is szolgálta, pl. a Cehoslovaéko—jugoslovenski privredni godiánjak, Beograd 1937 ; Cesko-slovensko—Bulharská vzájemnost. f'asopis pro kulturn a hospodáfství. Orgán Spolkn Ceskosiovensko—Bulharská vzájemnost ν Praze, 1934—1939 ; Informai'·ní zprávy őeskoslovensko—jihoslovanské hospodáfské komory ν Praze, 1932—1939 ; Informaéní zprávy Bulharsko—Ceskoslovenské obehodní komory, Szófia, 1932—1939 (ugyanez bolgár nyelven) ; Jugoslavija—Ceskosiovensko. Revue hospodáfsko informaöní, Praha 1931 ; Slovanské trhy. Zprávy Hospodáfské Jednoty pro Slovansky V^chod, Praha 1928—1933 ; Vyroéní zpráva Ceskosiovensko—bulharské hospodáfské komory ν Praze, 1938 ; Vyroéní zpráva Ceskosiovensko—jihoslovanské hospodáfské komory ν Praze, 1932—1937. 22*
