Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473
486 SZTJHAY MIKLÓS Ez az intézkedés nagy jelentőségű, mivel világosan mutatja, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja a februári és március elejei parasztkövetelések alapján nemcsak egyszerűen azt a következtetést vonta le, hogy a parasztság helyesli a termelőszövetkezetek szervezését, hanem felfigyelt arra is, hogy a földmunkások egy része földosztást akar. A nagy hiba az arányok megválasztásában volt. A helyes következtetés levonásának a földosztás túlsúlyát kellett volna eredményeznie. A földmunkások földhözjuttatását, megnyugtatásuk, másszóval a munkás—paraszt szövetség megnyerése szempontjából veti fel a fenti rendeletet. Nem csökkenti ennek jelentőségét az sem, hogy a másik igen fontos ok, ami miatt lehetővé teszi a földosztást, a termelés biztosítása. Annak felismerése, hogy lehetséges olyan időszak, amikor a termelés biztosítása földosztást követel, vagy legalább is lehetséges, hogy a termelés biztosításához ez szükséges, hatalmas előrelépést jelentett a korábbi állásponthoz képest. Ismeretes ugyanis, hogy a Budapesti Munkástanács 1918 decemberi ülése elé terjesztett agrárprogram még egyértelműen úgy foglal állást, hogy a földosztás „az adott gazdasági helyzetben arra is vezet, hogy a városi proletariátus élelmezését lehetetlenné teszi a városi és falusi lakosság ellentéteinek kiélesítésével".8 1 A földosztás kérdése a kormányzótanács július 4-i ülésén is felmerül, amikor is Pogány József többek között a következőket mondja: „Ezen kívül is — a közellátásról tárgyaltak — szükség volna arra, hogy a parasztság egy részét a proletárdiktatúrának megnyerjük. Helyesnek tartanám, ha 100 holdtól 50 holdig vagy 20 holdig terjedő földbirtokok elvétetnének tulajdonosaiktól és ezekből 10 holdig terjedő törbebirtokok alakíttatnának, ezzel minden faluban földmunkásokból és törpebirtokosokból álló testőrséget teremtenénk a proletárdiktatúra céljaira." Nyisztor György a földosztást nagyon veszélyesnek tartaná, mert ezzel felbontják esetleg a termelőszövetkezeteket. „Inkább a gazdag parasztok földjéből két holdas házhelyeket adjunk a szegényparasztoknak." Ε felszólalások alapján azzal bízzák meg a népgazdasági tanácsot, hogy sürgősen tegyen javaslatot a 100 holdas földtulajdon határkérdésében.82 A fent idézett mindkét felszólalás tükrözi, hogy a Tanácsköztársaság fennállásának addig eltelt időszaka egyre inkább arról győzte meg a kormányzótanács tagjait, hogy további földosztásra van szükség. Ε kérdés elvi jelentőségét az sem változtatja meg, hogy hány holdat és milyen címen (házhely vagy törpebirtok) kíván juttatni a szegényparasztoknak. Amiben egyetértés volt, az az, hogy a földigényt a gazdagparasztok földjeinek kisajátításával keÜ megoldani. Ami már most az április 5-én megjelent rendelet alapján megvalósított földosztást illeti, több részletadat alapján megállapítható, hogy ha nem is nagyarányú, de egyáltalán nem lebecsülendő az a mennyiség, amit kiosztottak. így földosztás történt Varbón, Négyesen, Szirmán, Disznóshorváton,8 3 Zebegényben,8 4 Aszód környékén a parlagon heverő földeket adták át földnélküli munkásoknak.86 Balmazújvároson „nem is várta meg a helyi munkástanács a községi direktórium és a községi földigénylő bizottság a rendeleteket, hanem mivel a tavaszi vetés szorongatott, 1919 áprilisában megkezdték a földosztást egyelőre 3—4—5—6 holdjával" . . .86 Házhely s kert osztásra sok helyen sor került. így Borsodban, Sajóörsön, Tibolddarócon, Tiszaszederkényben és más községekben 3000 házhelyet mértek ki.87 A szolnoki dolgozók közül 1117 család kapott veteményes földet a város körül.8 8 A mezőberényi „munkástanács jegyzőkönyvének (április 5-én) 148. pontja a boldisháti földek kiosztásával foglalkozik, utasítja Hudák János elvtársat, hogy folyó évi április 7-én a felosztást kezdje meg. Majd az április 12-iki jegyzőkönyv 178. pontja a laposi uradalom felosztásáról intézkedik."8 9 Győr megyében 8768 kataszterholdat osztottak szét a földnélküliek között. A kiosztott földekért bérleti díjat kellett fizetni, ami kataszter holdanként 25—40 korona között 81 Vörös Űjság. 1918. dec. 18. 82 P. I. Archívum. Kormányzó Tanács 1919. júl. 4-i ülésének jegyzőkönyve. 5. 1. Ε kérdésre Hajdú Tibor: i. m.-ben és Nemes Dezső fent idézett előadásában mutattak rá először. » P. I. Archívum. TAGYOB 2/7. Hajdú Tibor: i. m. 239. 1. 84 T>. I. Archívum. TAGYOB 2/22. Hajdú Tibor: i. m. 239. 1. 85 Huszár József: Aszód és az aszódi járás direktóriuma. Hajdú T.: i. m. 239.1. 88 Veres Péter: Igaz történet egy faluról. Szabad Föld. 1952. márc. 2. Idézi Hajdú T.: i. m. 239. 1. 8'P. I. Archívum. TAGYOB 2/7. Idézi Hajdú Tibor: i. m. 240. 1. 88 Szolnok megye dolgozóinak harca a Magyar Tanácsköztársaságért. Szolnok. 1953. 21.1. Idézi Hajdú Tibor: i. m. 240. 1. 8» P. I. Archívum. TAGYOB 2/25 (Békés megye).
