Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 483 Az ellenőrző munkástanács hatásköre kizárólag személyi és fegyelmi ügyekre terjed ki. „A gazdaság vezetésére nézve, valamint egyes kizárólag gazdasági természetű kérdések eldöntésére nézve a munkástanácsnak hatásköre nincs." A javaslat második része azzal foglalkozik, hogy kik lehetnek a szövetkezet tagjai. A már kialakult gyakorlatnak megfelelően itt is kétféle tagról van szó, mégpedig a magukat egész évre lekötelezettekről, vagyis ,,a birtok cselédsége, helybeli, időszaki munkások, akik a birtokon dolgoztak és mind két kategóriának ott dolgozó 16 évet betöltött családtagjai, nem helybeliek, de oda telepedők és rokkantak". A másik típus — akik szintén állandó munkásoknak tekintendők —, ,a földmunkások és törpebirtokosok, akik az illető gazdaság termelőmunkájában legalább 120 munkanappal való részvételre kötelezik magukat, úgy szintén állandó alkalmazottak a gazdaságban dolgozó ipari munkások is".6

6

Ε javaslat nem határozta meg —'amint: azt a Közoktatásügyi Népbiztosság által kiadott Somogy megyei földművesszövetkezetekről szóló kiadványában láttuk—, hogy alkalmazhat-e külön munkaszerződés alapján aratókat a szövetkezet. A pénzbeli és természetbeni járandóságot — a javaslat szerint -— a kerületi felügyelőség állapítja meg, amit a népbiztosság hagy jóvá.6

7 Ε javaslat pontjai azt mutatják, hogy agyakorlatban addig kialakult szövetkezeti elvek összefoglalásáról van szó, tehát sem a szövetkezet vezetésében, sem pedig a termelőiszövetkezeti tagok javadalmazásában nem történt változás. A rendelkezésre álló sajtóbeszámolók alapján nem lehetséges annak megállapítása, hogy az előterjesztést miért nem fogadták el, a Szociális Termelés szerint: „a földműves szegénység a munkaszervezet radikálisabb megoldása" mellett foglalt állást.6

8

De, hogy radikálisabb megoldáson mit értenek, az a Szociális Termelés ismertetéséből nem derül ki. Több következtetés levonására ad már lehetőséget a Csongrádi Proletár c. újságnak a kongresszusról szóló egyik cikke, amelyben a következőket olvashatjuk : „A földműves proletárság hosszas agitáció után megértette, hogy a termelőszövetkezetben való egyesülés nem jelenti azt, hogy a jövőben állami cselédek lesznek, mert saját gazdáikká válnak, csak nem egyénenként dolgoznak, hanem közösen és a közös munka, a munkamegosztás; előnyét élvezik. Ha a kibocsátandó rendelet államosítja az összes birtokokat, az esetben a földműves proletárság csalódni fog a maga vágyakozásában, illetve mint ahogyan azt Jócsák beszédje kezdő részében mondotta: „Kun Béla beszéde szerint a proletárdiktatúrára a burzsoáziával szemben van szükség, befelé pedig proletárdemokráciának kell lenni — a rendelet tervezet pedig — amelyet a kongresszus tárgyalt — befelé jelent diktatúrát."6

9 Mint mondottuk, nem maradt fenn a kongresszus vitáiról hiteles beszámoló, de ha a benyújtott tervezetnek valóban voltak ilyen hibái, akkor annak visszautasítását feltétlenül pozitívnak kell megítélni. A termelőszövetkezetek fenntartásának szükségességét hangsúlyozza Hamburger Jenő is a Tanácsok Országos Gyűlésén : „a mezőgazdasági proletariátus forradalmasításának egyik eszköze a termelőszövetkezeti rendszer volt" — „ami mellett nemcsak azért kellett kitartani, hogy a kisbirtokosoknak is példát adjunk a szövetkezésre, amely a produkció emelését idézi elő, hanem elsősorban azért, hogy a mezőgazdasági munkásságot forradalmasítsuk".7

0 A termelőszövetkezetek működési szabályzatának elfogadására a Tanácsköztársaság idején már nem került sor, de e téren is találkozhatunk olyan jelekkel, amelyek arra engednek következtetni, hogy ha elegendő idő áll a Tanácsköztársaság vezetőinek rendelkezésére, úgy ebben a vonatkozásban is lehetséges lett volna az előre lépés. így pl. a Szociális Termelés június 25-i számában a szövetkezetek tagjaira vonatkozóan azt veti fel, hogy a 14—16 év közötti munkásokat is be lehetne venni szövetkezeti tagoknak, amire azért is szükség volna, „hogy a bérmunkát a szövetkezeti termelésből teljesen kiküszöböljük".71 A hanyag munkát végzőkre vonatkozóan „általában megnyugtatást keltett a szegénységgel folytatott tárgyalások során — írja a fenti cikk szerzője — az a megoldás, hogy a munkások közül választott bíróság a lustákra vagy hanyagokra büntetést mérhet. Ez határozna esetleg a tagok kizárása fölött is."7

2 " Szociális Termelés 1919. jún. 4. 33. . " Uo. Uo. " Csongrádi Proletár. 1919. jún. 7. Szociális Termelés. 1919. jún. 18. 34. 1. 71

Szociális Termelés. 1919. jún. 25. 33. 1. "Uo. 18*